Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
Völner Pál személyében a rendszerváltás utáni politikusgeneráció legmagasabb – miniszterhelyettesi – rangú aktív kormánytagja bukott meg, miután az ügyészség gyanúja szerint kenőpénzt fogadott el végrehajtóktól.
Rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal Magyarországon, az Európai Bizottság pedig kész minden eszközt – beleértve az uniós támogatások felfüggesztését is – bevetni a demokrácia védelmében – mondta Didier Reynders uniós biztos lapunknak adott interjújában.
Rendhagyó módon a Magyar Narancs legfrissebb lapszámában közölt egyik oknyomozó cikk egy ponton megszakad. Ennek oka egy korlátozó bírósági végzés, amellyel a cikkben érintettek előre meg tudták akadályozni, hogy az újság a teljes cikkét közölhesse. Egy olyan közpénzekben is részesedő magyar cég érte el ezt, mely korábban sikerrel lépett fel a Forbes című üzleti lappal szemben is, és ami miatt félő, hogy Magyarországon végképp ellehetetlenül a tényfeltáró újságírás.
Az adatvédelmi hatóság vezetője, Péterfalvi Attila aggályosnak találja, hogy Pikó András polgármester nyilvánosságra hozta a Józsefváros Újság volt főszerkesztője és más önkormányzati tisztségviselők korábbi hivatalos e-mailjeinek tartalmát. Pedig az lenne aggályos egy demokráciában, ha a levelezés titokban maradna. Ez következik a törvényekből, az alkotmányos elvekből és a hazai és nemzetközi bírósági gyakorlatból is.
Több klikkvadász híroldal mögött is olyan szervezetekre és cégekre bukkantunk, amelyek a kamupártok ügyében elhíresült Seres Máriához és köréhez köthetők. A szervezetek többek között domain-használóként vannak jelen több weblapnál, a tartalmat viszont nem feltétlenül ők gyártják. A honlapok anyagaira épülő Facebook-oldalak összességében többszázezer lájkolót érhetnek el, ami politikai kampányokban is kifejezetten jól jöhet.
Gyakorlatilag nincs nap az utóbbi hetekben, hogy ne derülne fény valamilyen jogsértésre és/vagy bűncselekményre, de legalábbis tisztességtelen akcióra a népszavazási kampány során. Sok minden más mellett ez is kiváló látlelet a magyar demokrácia állapotáról. Összeállítottunk egy szubjektív sorrendet a tíz szerintünk legsúlyosabb esetről.
Az Átlátszó 2011 óta olyan közösséget épített ki maga köré, amely adatigényléseikkel nyomást gyakorol a hatalomra, információval segíti az ügyek felszínre kerülését, pénzével pedig támogatja a szabadságot, átláthatóságot hirdető szervezet működését.
Az adatigénylés korlátozása minden más megoldásnál drágább: lehetővé teszi ugyanis a korrupciót.
Lezárult a belső vizsgálat, de nem tudták megállapítani hogy ki juttatta el a sajtóhoz Hende Csaba honvédelmi miniszter, a Honvédelmi Minisztérium három Mi-8-as típusú helikopter beszerzéséről szóló, nem nyilvános levelét - derül ki Hende Csabának a parlament honlapján még év végén közzétett írásbeli válaszából.
