Magyarország a régióban átlagosan korrupt ország, a változtatáshoz a korrupciós ügyeket bejelentők védelmét is meg kell teremteni - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök kedden, Budapesten.
Eladta mind a 170 buszát a Pécsi Közlekedési (PK) Zrt. Az ügy érdekessége, hogy bár a cég a pécsi önkormányzat legnagyobb cégének, a Pécs Holdingnak a többségi tulajdonában van, ennek ellenére a holding és a város vezetése - állítólag - nem tudott erről az üzletről.
Még egy kísérletet tesznek a parlamenti képviselők arra, hogy legalább részben megmentsék a mostani költségtérítési rendszert.
Befejeződött a Hankook gumiabroncsgyár telkének értékesítésével kapcsolatos nyomozás, amelynek során végül senkit nem gyanúsítottak meg.
Vagyontalan Fiatal Baloldalról, be sem jegyzett elnökökről vallottak a tanúk a Zuschlag-per keddi tárgyalásán.
A whistleblowing elsősorban az angolszász országokban terjedt el, magyarul nagyjából annyit jelent, mint „kongatni a vészharangot”. A kifejezés rendszerint azt az eljárást takarja, amikor egy munkavállaló a munkaszervezeten belüli, bizalmas jellegű információt tár fel a belső ellenőrzési mechanizmusokon keresztül vagy a közvélemény előtt. A whistleblowing keretében olyan különleges információk továbbítására kerül sor, amelyek a hatóságok elől titkolt, jogellenes tevékenységeket lepleznek le.
Magyarországon a korrupcióval kapcsolatos bejelentések megtételének rendszere viszonylag elmaradott és kiforratlan. Ennek legfőbb oka, hogy állami oldalról gyenge a vonatkozó jogi szabályozás, a gazdasági szereplők csupán csekély hányada alakított ki önálló belső eljárásrendet, a civil társadalom részéről pedig egyelőre nem alakult ki kellő nyomás, hogy valamiféle változás kezdődjön ezen a téren.
Általánosságban soha nem lehet megmondani, hogy mi minősül üzemi vagy üzleti titoknak, ezt mindig az adott szervezet, tevékenység szempontjából lehet meghatározni. A vállalatok nagy része meghatározza, olykor tételesen fel is sorolja belső szabályzatában, hogy mely információkat tekinti üzleti titoknak.
A titoktartási kötelezettség határainak megállapítása rendkívül nehéz és számos szubjektív elemet is tartalmazhat, ezért célszerű, ha a munkáltató és a munkavállaló a nyilvánosságra hozható adatok körében előzetesen megállapodik.