K-Monitor Adatbázis

A Fidesz választási sikereinek egyik oka az országos hálózata, amely az országos kampányok mellett helyi szinten is tud mozgósítani. Ez a hálózat nagyrészt közpénzből működik, gerincét azok az álcivil szervezetek alkotják, amelyek például a Városi Civil Alapból kapnak állami támogatást.

Újabb állami tendert nyert a Mészáros M1 csoport egyik tagja. Ezúttal a Magyar Közút Zrt. félmilliárdos közbeszerzési eljárását húzták be. A dolog pikantériája, hogy nem egyedül, hanem az egyik nagy versenytársukkal, a Mercarius Flottakezelő Kft.-vel együtt. Vagyis, miközben a kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkező vállalkozások látszólag nagy csatákat vívnak egymással, ez nem akadályozza meg őket abban, hogy néha együtt is induljanak egy-egy megbízásért. Az elmúlt években összesen négyszer fogtak össze – így nyerték el többek között a közútkezelő év elejei, 10 milliárdos megbízását is. Néha felbukkan az egyenletben a Porsche Hungária is, amely nemrég látványosan kapitulált Mészárosék elől, majd beszállítóként bukkant fel ugyanott.

Az ügyvédi kamarától nem sikerült beleegyezést kicsikarnia, de több intézménnyel sikeresen állapodott meg az együttműködésük kereteiről a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A Lánczi Tamás vezette intézménytől közérdekű adatigénylésben kértük a megállapodásokat és az ezeket megelőző levelezéseket. A hivatal az adatigénylést megtagadta, amiért bepereljük.

A „Mézfeldolgozó fejlesztése a Fulmer GmbH dunavarsányi üzemében” című projekt 970 millió forint európai uniós támogatást kapott a Fidesz-kormány jóvoltából. A támogatás iratait azonban a Államkincstár nem volt hajlandó kiadni, ezért pert indítottunk. A bíróság elsőfokon a javunkra ítélt és kötelezte az Államkincstárt a dokumentumok kiadására. Az ítélet szerint „a közpénzek felhasználásának átláthatósága kiemelt közérdek”.

Komoly gondok vannak Paks II környezetvédelmi engedélyével, amelyeket előző cikkeinkben részletesen bemutattunk. A tartalmi hiányosságok mellett azonban kérdéses az is, egyáltalán érvényes-e még a 2016-ban kiadott engedély, amit akkor öt évre adtak.

A Fidesz-kormányt Békemenetekkel, gyurcsányozós kampányokkal és minden egyébbel segítő CÖF gazdálkodása sajnos nem átlátható, mert az alapítványuk évek óta nem teszi közzé azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderülne, kik a CÖF támogatói. Szerencsére azonban a Fidesz pártalapítványa példásan elszámol a pénzügyeivel a nyilvánosság előtt, így azt is közzétette, hogy minden évben 60-70 millió forinttal támogatja a CÖF-öt. Mivel a pártalapítvány főként állami támogatásból működik, a támogatásokkal így is közpénzt csatornáz át a Fidesz a kedvenc álcivil szervezetéhez.

Riasztó állapotokról készültek felvételek ezúttal egy hajdúhadházi telephelyen, ahol nagy mennyiségben tárolnak akkumulátor-hulladékot is. Az Átlátszóhoz eljuttatott fotók és videók szerint a szabadban tárolt hulladékból a talajra folyik a szennyező anyag. A telephelyen évente közel 25 ezer tonna veszélyes, valamint nem veszélyes műanyag-, fém-, üveg-, valamint akku-hulladékot kezelhet az Éltex.

Első fokon nekünk adott igazat a Fővárosi Törvényszék, így a Diákhitel Központnak ki kell adnia azokat a dokumentumokat – köztük az árlistákat is –, amelyek alapján bizonyítható vagy cáfolható lenne Magyar Péter kijelentése. A Tisza Párt alelnöke, aki egykor az állami intézmény igazgatója volt, azt állította ugyanis, hogy túlárazott szerződéseket kötöttek a kormányközeli Balásy-cégekkel. A bíróság nem fogadta el az érvelést, hogy az árlista üzleti titok lenne, vagy hogy ne minősülne közadatnak.

Cikkünkben nem csak az Orbán-kormányok időszakát szerettük volna megvizsgálni abban a tekintetben, hogy a jogszabályokat alkalmazó fegyveres, büntetőjogi, titkosszolgálati szervek hány dolgozója követett el bűncselekményt, azon belül korrupciós jellegű dolgot, illetve közülük hányat ítélték el emiatt. De a vádhatóság csak 2010 óta, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) pedig 2011 óta tart nyilván ilyen adatokat. Ráadásul az ügyészség csak 2018 óta követi, hogy az elkövető hivatalos személy (bíró, ügyész, rendőr) a foglalkozásával összefüggésben került-e eljárás alá; az NVSZ pedig csak azt adta meg, hogy hány ilyen feljelentés történt a jellemzően hivatali visszaélés, illetve vesztegetés miatt indult ügyekben rendőrségi és titkosszolgálati dolgozók ellen. Az Országos Bírósági Hivatal pedig egyáltalán nem vezet ilyen statisztikát. Tehát abból tudunk következtetéseket levonni, amit az érintett hatóságok megadtak.

2022-ben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy 2021-ben egyszer adtak pénzt a CÖF mögött álló alapítványnak. Az idei hasonló adatigénylésünkre viszont már nem egy, hanem két támogatás adatait mutatták meg. Korábban direkt eltitkolták a másikat? Vagy csak elfelejtették? Netán van még több is, amit eddig nem mutattak meg? Az biztos, hogy felmerülhet a közérdekű adattal való visszaélés gyanúja.