Magyar gazdasági, gazdaságpolitikai hetilap. A Kossuth Kiadó gondozásában Gazdasági Figyelő néven jelent meg az első lapszám 1958. március 7-én. A Kádár-korszakban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) szócsöve volt. 1990-ben privatizálták a lapot; a kiadó Figyelő Rt.-t a francia Eurexpansion, majd tőle 1992-ben a holland VNU kiadó vette meg. 1999-ben a Figyelő Rt. beolvadt a VNU Budapest Lapkiadó Rt.-be, amit a VNU 2002-ben eladott a finn SanomaWSOY médiacsoportnak, így a VNU Budapest Lapkiadó Rt. neve Sanoma Budapest Zrt. lett. 2001-ben indult el az internetes változata a FigyelőNet, ami később Fn.hu néven működött. A kiadó úgy döntött, szétválasztja a nyomtatott hetilapot és az internetes szerkesztőséget, majd a nyomtatott lapot eladja, de az Fn.hu-t megtartja (2011-től az Fn.hu-t más internetes termékeivel egyesítette, Fn24 néven a Hír24.hu domainnév alá vonta, majd a Hír24.hu-ból 2015-ben 24.hu lett). A Figyelő hetilapot 2011 áprilisában a Sanomától az Interpress Magazint is kiadó Word Communications Kft. vásárolta meg, amely később Mediacity Magyarország Kft.-re változtatta a nevét. 2015. szeptember 28-án a lapot kiadó MediaCity egy kifizetetlen tartozás miatt felszámolási eljárás alá került.
2016. decemberében megvette a lapot az Investender Kft. üzletviteli tanácsadó cég, amely aztán hamarosan továbbadta 240 millió forintért a Fidesz-közeli Schmidt Mária érdekeltségében álló K4A Kft.-nek. Szerkesztőbizottságot állítottak fel, melynek elnöke Lánczi Tamás, tagjai L. Simon László és Tallai Gábor. 2017. február 1-jén Lambert Gábor, a lap addigi főszerkesztője lemondott és távozott a laptól. Lánczi Tamás lett az új főszerkesztő aki elmondta, hogy a munkatársak több mint fele kicserélődött. Főszerkesztősége idején a Figyelő az ellenzékiek, kutatók és civilek listázásával került reflektorfénybe. A tulajdonosváltás után tovább csökkent a lap értékesítése. Lánczi 2019. márciusában távozott posztjáról, ekkora a lap már a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) része lett. A Mediaworks felfüggesztette a Figyelő nyomtatott kiadását 2022 júliusában.
Az MKB bankot a magyar állam 2014-ben vette meg a bajor tartományi banktól, amely fölött a tulajdonosi jogokat 2014 decemberétől a Magyar Nemzeti Bank gyakorolta. 2016 júniusában zárult le a bank privatizációja: az MKB tulajdonosa 45 százalékban a magyar METIS Magántőkealap, 45 százalékban a nemzetközi hátterű Blue Robin Investment és 10 százalékban a Pannónia Nyugdíjpénztár lett.
A bankot megvásároló konzorcium tagjai körül sok a bizonytalanság: a Blue Robin-t például csak pár hónappal a magyar bank megvásárlása előtt jegyezték be Luxemburgban elég szerény alaptőkével és nehezen átlátható tulajdonosi struktúrával. A Figyelő értesülése szerint MKB élén az MNB-ből érkezett Balog Ádám és köre jutahatott jelentősebb kisebbségi részesedéshez úgy, hogy a bank szingapúri-luxemburgi befektetője saját 45 százalékos részvénycsomagjának kétharmadát átengedte az MKB menedzsmentjének. A valódi tulajdonosok feltárásáért perel a Magyar Narancs: az MNB megtagadta az adatok kiadását, ezért a Transparency International támogatásával és a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda közreműködésével a lap pert indított, amit első fokon megnyert. A vevők semmiféle szóbeszédet nem voltak hajlandók kommentálni, egy sajtótájékoztatón a Blue Robin tanácsadójaként bemutatkozó Semsey Barna kimondta, hogy „a végső befektetői kör nem lesz nyilvános”.
Támogass minket rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
2017 tavaszán váratlan fordulattal fény derült a tulajdonosokra: Balog Ádám B vezérigazgató és Szemerey Tamás, a versenytárs Növekedési Hitel Bank tulajdonosa - egyben Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére - az MKB vezető tulajdonosaivá váltak.
Az MKB bankot a magyar állam 2014-ben vette meg a bajor tartományi banktól, amely fölött a tulajdonosi jogokat 2014 decemberétől a Magyar Nemzeti Bank gyakorolta. 2016 júniusában zárult le a bank privatizációja: az MKB tulajdonosa 45 százalékban a magyar METIS Magántőkealap, 45 százalékban a nemzetközi hátterű Blue Robin Investment és 10 százalékban a Pannónia Nyugdíjpénztár lett.
A bankot megvásároló konzorcium tagjai körül sok a bizonytalanság: a Blue Robin-t például csak pár hónappal a magyar bank megvásárlása előtt jegyezték be Luxemburgban elég szerény alaptőkével és nehezen átlátható tulajdonosi struktúrával. A Figyelő értesülése szerint MKB élén az MNB-ből érkezett Balog Ádám és köre jutahatott jelentősebb kisebbségi részesedéshez úgy, hogy a bank szingapúri-luxemburgi befektetője saját 45 százalékos részvénycsomagjának kétharmadát átengedte az MKB menedzsmentjének. A valódi tulajdonosok feltárásáért perel a Magyar Narancs: az MNB megtagadta az adatok kiadását, ezért a Transparency International támogatásával és a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda közreműködésével a lap pert indított, amit első fokon megnyert. A vevők semmiféle szóbeszédet nem voltak hajlandók kommentálni, egy sajtótájékoztatón a Blue Robin tanácsadójaként bemutatkozó Semsey Barna kimondta, hogy „a végső befektetői kör nem lesz nyilvános”.
Támogass minket rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
2017 tavaszán váratlan fordulattal fény derült a tulajdonosokra: Balog Ádám B vezérigazgató és Szemerey Tamás, a versenytárs Növekedési Hitel Bank tulajdonosa - egyben Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére - az MKB vezető tulajdonosaivá váltak.
2017. augusztusában, Mészáros Lőrinc az MKB bank részvényeinek 45 százalékát szerezte meg. 2018. nyarán pedig Balog Ádám eladta részvényeinek többségét SzemereyTamásnak.
Valamennyi neves magyar tanácsadó cég és ügyvédi iroda az MKB-n dolgozott az elmúlt fél évben, a finisben két New York-i private equity társaság, a J.C. Flowers & Co. és a Ripplewood Holdings maradt le. Ők most nem boldogok, de csak az ár számított, és ők valóban alacsonyabb ajánlatot adtak be.
