Kulcsszavak: |
|
Akták: |
Háború készül az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank között
Készülőben van egy ÁSZ-jelentés, amely muníciót szolgáltat a kormánynak a jegybank feletti ellenőrzés visszaszerzéséhez. A Magyar Nemzeti Bank működéséről szokatlanul éles véleményt fogalmaz meg az Állami Számvevőszék, amivel új frontot nyit a kormány és a nemzeti bank vitájában. A jegybank néhány ügyben közben csendben kapitulált.
MNB alapítványok
Matolcsy Ádám
Matolcsy György
Nagy Márton
Orbán Viktor
Somlai Bálint Fülöp
Varga Mihály
Windisch László
Állami Számvevőszék (ÁSZ)
Magyar Nemzeti Bank (MNB)
Magyarország Kormánya
MNB-Ingatlan Kft.
Optimum-Penta Ingatlanbefektetési Kft.
Pallas Athéné Domus Optima Zrt.
Pénzügyminisztérium
Raw Development Kft.
ÁSZ-ellenőrzés
átláthatóság
építőipar
gazdálkodás
háttér
ingatlan
jogalkotás
klientúra
oktatás
Ezért akarja látni Varga Mihály a Matolcsy-alapítvány titkait
A jegybanktörvény módosítása – amelyet jövő héten tárgyalhat a kormány – Varga Mihálynak kedvez, mert ha valóban ő lesz Matolcsy György utódja, tisztában akar lenni az alapítványi birodalom “csontvázaival”. Szempont azt is, hogy ha Matolcsyt nem tudják „fogni”, elszabadult hajóágyúvá válhat. Az MNB egykor unortodox elnöke és Nagy Márton már nyíltan pocskondiázza egymást.
Matolcsy György és Nagy Márton konfliktusa személyesebbé vált: komoly tétek vannak a háttérben
Szokatlanul kemény, de egyáltalán nem szokatlan tartalmú gazdaságpolitikusi összecsapás bontakozott ki Magyarországon az elmúlt héten. Azért nem szokatlan, mert Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke és korábbi alelnöke, Nagy Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetője között régóta nagyon erős az ellentét.
Varga Mihály az utolsó csavarig látni akarja Matolcsy alapítványi birodalmát
Egy, az Európai Központi Bank által legalábbis finomításra szoruló módosítással a jegybank fideszes felügyelőbizottsága a mostaninál nagyobb beleszólást kapna a jegybank működésébe. És ellenőrzési jogkört a Pallas Athéné alapítvány és cégcsoportja fölött. A központi bank megdorgálta a Pénzügyminisztériumot: a jegybanknál vezetett devizaszámláról még az előtt illett volna velük konzultálni, hogy törvénybe írják.
A Fidesz parlamenti gyalogsága végezheti be Orbánék közpénztelenítési hadjáratát
Új definíciót alkotott a kormány arra, hogy mi a közpénz, és ezt beírják az alaptörvénybe is. A meghatározás jóval szűkebb, mint a köznapi és a bírósági értelmezés, a fociba ömlő tao-támogatásokat például nem fedi. Ha a kormány komolyan gondolja a közpénztelenítést, úgy a definíciót még át kell vezetni a teljes jogrenden, valamint fontos lenne törvényi, rendeleti szinten is tisztázni számos kérdést.
A kormány máris több ezermilliárd forint értékű állami vagyont – épp ingatlanokat és részvényeket ruházott át az (egyelőre) főként felsőoktatási intézmények működtetésére létrehozott vagyonkezelő alapítványokba.
Legendásan balhés pénzköltési módszereket tesz most megismerhetetlenné az állam
A bíróságok gyakran bosszantották fel a hatalmat azzal, hogy a közvélemény számára elérhetővé tették (kiadatták) a jegybanki alapítványok gazdálkodását, a tao-pénzek felhasználását, az Exim tendereit, vagy éppen a Jeremie-alapok pénzügyeit. Egy tegnap belengetett alaptörvény-módosítási elképzelés alapján szűkülhet a közpénz fogalmának értelmezése.
A kormány játszhat a gazdagoknak adott új játékszerrel
Egy héttel azután, hogy a kormány bejelentette, létrehoz egy új alapítványi formát a Corvinus Egyetem magánosításához, a parlament már tárgyalni is kezdte a vagyonkezelő alapítványokat létrehozó törvényjavaslatot. Ezzel párhuzamosan pedig az is kiderült, hogy a kormány az MTA vagyonát is egy ilyen alapítvány kezelésében képzelné el. De mit is csinál egy ilyen vagyonkezelő alapítvány, és miért jó ebbe bepakolni közintézményeket vagy családi vagyonokat? Ennek próbáltunk utánajárni.
A magyar hatóság nem adja fel, újra leérvelte, hogy az MNB alapítványok milliárdjai elvesztették közvagyon jellegüket
Sok vita volt az utóbbi években a Magyar Nemzeti Bank 260 milliárd forintból létrehozott alapítványai körül, főleg azok után, hogy egy két évvel ezelőtti törvényjavaslat írója papírra vetette az “elveszti közpénz jellegét” fordulatot (egészen pontosan azt, hogy “az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét”), hogy el lehessen titkolni az alapítványok kiadásait. A hosszú történetben végül kiderült, hogy a magyar jogrendszer szerint igenis közpénz az MNB alapítványok pénze, de a magyar állam a mai napig nem tett le arról, hogy bebizonyítsa: az állam elvesztette ezt a pénzt, lemondott róla, most már semmi köze hozzá.
Vazallusnak való vidék? - Hende, Bánki, L. Simon
A magyar társadalom feudalizálódását jelzi, hogy egyre több vidéki térség hűbérbirtokká válik: fideszes politikusok szinte a magukénak tekintik. Kivételezett helyzetük a kormányzásának 13. évére készülő Orbán Viktor kegyétől függ, így alattvalói áhítattal tekintenek rá, közben a helyieknek bizonygatják, hogy ennek az udvari kapcsolatnak a révén tudnak sok mindent kijárni. A HVG összeállításának harmadik része.
MNB alapítványok
Visszaélés a földpályázatoknál
Bánki Erik
Csányi Sándor
Hende Csaba
Hoppál Péter
L. Simon László
Madár József Péter
Puskás Tivadar
Simon Mónika
Aquaholding Kft.
Bábamad Kft.
Fidesz
Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ)
Mohácsi Lovas Klub Szolgáltató Nonprofit Kft.
Ráció Kiadói Kft.
Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány
2014-2020-as uniós ciklus
állami/önkormányzati szerződések
idegenforgalom
ingatlan
jogalkotás
kastély
kereskedelem
klientúra
kultúra - művészet
mezőgazdaság
műemlékvédelem
rokonok
sport
támogatás
Baranya megye
Mohács
Siklós
Szombathely
Vas megye
Még jobb üzlet a kastélyfelújítás
Megint röpködnek a milliárdok a műemlékek felújítása körül: a magyar kormány megengedi a kastély- és várprogramban lévő 33 milliárd forintnyi uniós támogatás előlegként való azonnali és teljes kifizetését, noha ettől nem indul meg hamarabb a munka. Az Európai Bizottság kimondottan ellenzi a műemlékek körüli ellenőrizhetetlen költekezést.