K-Monitor Adatbázis

Hatékonyabban és olcsóbban működhet az állam a Nemzetgazdasági Minisztérium és a hozzá kapcsolódó szervezetek korszerű, energiatakarékos irodaházkomplexumba költözésével – így jelentette be a tárca azt, hogy az állam megvásárolja a Dürer Park irodakomplexumot.

Két miniszter is felelős a területért, a nagy kérdés, hogy kinél van a kasszakulcs.

Végre kiderült, amit 2018 óta hiába próbáltunk megtudni a be nem fejezett, közel 800 millió forintos uniós támogatásból épült villánykövesdi hotelről. Bár az Átlátszó megkereséseire korábban senki nem reagált, most a területfejlesztési minisztérium elárulta, hogy a feltárt szabálytalanságok miatt az irányító hatóság elállt a projekttől, a támogatási összeget pedig visszakövetelik. Mindehhez csak az kellett, hogy Hadházy Ákos szelfizzen egyet az épületnél.

Az Átlátszó által bemutatott nyírmártonfalvai lombkoronasétány hamar szimbólumává vált az uniós pénzből megvalósított teljesen értelmetlen beruházásoknak. Azonban a sétányt volt mire építeni, és itt most nem a fátlanított pusztára gondolunk, hanem arra a hagyományra, hogy végtelenül fölösleges dolgokat valósítottak meg az Európai Uniótól nyert összegekből. Összeszedtünk ezekből párat, amelyeket alább be is mutatunk, de biztos van olyan, ami elkerülte a figyelmünket. Így olvasóinkhoz fordulunk: jelezzék még, ha szerintük valami nagyon fontos fölöslegesség kimaradt az összeállításból.

Árverésen, 500 millió forintos kikiáltási áron próbálta a végrehajtó eladni azt a kisteleki wellness szállodát, amire a magyar állam 822 millió forint uniós támogatást adott. Hogy miként fizethette ki a teljes uniós támogatást a félkész épületre az akkor Lázár János vezette minisztérium, talán már sosem derül ki.

Tavaly nyáron kikértük az NGM-től a felcsúti kisvasút uniós pályázatát, de a minisztérium nem adta ki a dokumentációt, ezért pert indítottunk. Az első tárgyalás előtt néhány órával azonban az NGM átadta részünkre az iratanyagot. Most közzétesszük a 225 oldalas hatástanulmányt, amivel Mészáros Lőrinc focialapítványa 600 millió forint EU-s támogatást kért és kapott a kormánytól. A pályázó azzal számolt, hogy a projekt évi 1,5-2 millió forint veszteséget termel majd.

A Gránit Bank egy növekvő, nyereséges, rossz hitelekkel szinte egyáltalán nem terhelt magyar tulajdonú, digitális fókuszú bank. Amely azonban egyelőre még a piac kisebb szereplői közé tartozik, és alacsony tőkearányos profitot termel. Az állam év végéig értékesíti a bankban birtokolt 36,5 százalékos részesedését. De vajon ki lehet a vevő? És képes lesz-e az állam nyereséggel kiszállni?

Nagyon vághatták a centit a kormányban költségvetési tartalékra várva. Miután megkapták, nem haboztak sokat: július hetedikén egyetlen kormányhatározattal 22,4 milliárd forintot költöttek el annak ellenére, hogy a költségvetés módosításán még meg sem száradt a tinta.

Ki kell adnia a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy miért szállt be az állam 3 milliárd forinttal a Széchenyi Bankba, holott a tranzakció idején, 2013-ban már tudható volt, hogy a pénzintézet a csőd felé araszol - közölte tegnap Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció pártigazgatója.

Százmilliókat költöttek rá a pénzünkből, de lassan két éve nem csinálnak semmit. És most úgy tűnik, egy darabig még nem is nagyon fognak. Az állami tulajdonú KAF – vagy hosszabb nevén Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt. – nem egy különösebben ismert szervezet, de nem is nagyon hagytak neki teret a bemutatkozásra.