language

Akták:

Balmazújvárosi kenőpénzügy highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Balmazújvárosi kenőpénzügy

Balmazújvárosi kenőpénzügy

A balmazaújvárosi kenőpénzügyben a hírek szerint a város két egymást követő polgármestere, Veres Margit és Tiba István játszott össze: előbbi ellen ugyan büntetőeljárás folyik, mégis polgármester, míg utóbbit tanúként hallgatták ki, aki azóta országgyűlési képviselő. 

A vád szerint 2012-ben Dr. Veres Margit 5 millió forintnyi kenőpénzt vett át egy helyi üzletembertől, éppen mielőtt 180 millió forint támogatást ítéltek meg egy rendezvénycsarnok építésére, amiben a vállalkozó érdekelt volt NB1-es kézilabdacsapata miatt. A polgármester a bíróságon sem tagadta a lefizetést. A beszélgetéseket a rendőrség lehallgatta, így derült ki az is: míg az akkoriban jegyzőként dolgozó Veres Margit úgy vett le a kapott pénzből 400 ezer forintot, hogy a polgármester, Tiba István felhatalmazta rá. A bíróság szerint azonban nem történt hivatali visszaélés az ex-polgármester (Tiba István) részéről, hiszen az általa használt szavak nem értelmezhetőek egyértelműen eképpen. 

Az üzleti kapcsolat azóta sem szakadt meg a város és a másodrendű vádlott között: a város 230 milliós hitelt vett fel, hogy megvásárolja a Termál Hotel Balmaz Kft.-t. A bírósági ügyben várhatóan idén fog születni ítélet. A lefizetési ügy mellett a városban több olyan dolog is van, ami nem feltétlen felel meg az állampolgár átláthatóságról alkotott elképzelésének. Az önkormányzat honlapján futtatott Üvegzseb négy éve nem frissült, de több összeférhetetlenségi ügy is felmerült a várost irányító szereplők kapcsán.

A vesztegetési ügyben 2017 októberében hozott ítéletet az eljáró Debreceni Törvényszék: Veres Margit hivatali vesztegetés miatt két év, öt év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, K. Sándor pedig egy év hat 83 hónapot, négy évre felfüggesztve. 2018. áprilisában megszületett a jogerős ítélet.

Ennek ellenére Veres MArgit nem vonult börtönbe. A 24.hu azt feltételezi, hogy Áder János elnökségének egyik utolsó intézkedésével kegyelmet adott neki.

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1
Találatok: [1]  Oldalak:   1