K-Monitor Adatbázis

Az Action For Democracy (AfD) nevű szervezet nyolc alkalommal, összesen 1 848 603 106 forint támogatást utalt ki a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM, Márki-Zay Péter vezette civil mozgalom) számlájára, ami közvetetten az ellenzék választási kampányához kapcsolódó tevékenységeket finanszírozott. Az MMM 2022. március-július között ebből 1,4 milliárd forintot utalt a Datadatnak, mellyel kommunikációs kampány- és rendezvényszervezés, kommunikációs tanácsadás, adatbázis-építés, illetve közösségi média alapú kampányszervezés ellátása tárgyában kötött szerződést.

Ezen kívül az AfD-től 148 millió forintot kapott a Datadathoz tartozó Dat-Adat Professional Kft., 1 milliárd forint került az Oraculum 2020. Kft-hez (az Ezalenyeg.hu nevű ellenzéki propagandalap kiadója), a Gemius Hungary Adatfeldolgozó és Kutató Kft. pedig 3,5 millió forintot kapott. Az AfD más magyarországi szervezetek tevékenységét is támogatta, az utalás napján számított árfolyamokkal 3 014 643 717 forint összegű támogatást juttatott a magyarországi civil szervezetnek, illetve az említett vállalkozásnak.

Az ügyben egy titkosszolgálati dokumentum is megjelent arról, mi áll a 2022-es választások pártfinanszírozásairól szóló jelentésben, amit a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is megtárgyalt. A jelentést eredetileg 2052-ig titkosították, de a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté kezdeményezésére feloldották azt.

Az Action for Democracy szerint a kormány politikai célok szolgálatába állította a titkosszolgálatokat, de így sem tudott jogsértést rájuk bizonyítani, lévén a magyar kampányfinanszírozási szabályok szerint a támogatott civil szervezetek nem voltak jelölő szervezetek, így az ő támogatásuk - hasonlóan a Megafon-hoz vagy a CÖF - höz, nem számít kampányfinanszírozásnak.

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.