language

Akták:

Érpataki uradalom highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Érpataki uradalom

Érpataki uradalom

Az Orosz Mihály érpataki polgármester által vezetett Benefícium Szeretetszolgálat jótékonysági szervezet közel ötven ingatlant vásárolt fel a településen, amelyeket főként közmunkásoknak ad ki, akik mezőgazdasági munkát végeznek a telkeken. Orosz a konkrét kiadásokkal és bevételekkel soha nem számolt el a képviselőtestületnek, és a zárszámadásban sincs semmiféle adat a mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban. A Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség csalás gyanújával nyomozást rendelt el a polgármester által vezetett szeretetszolgálat ingatlanszerzései miatt, valamint további öt ügyben nyomoznak, amelyek Orosz Mihályhoz köthetőek.  A polgármester a település erőforrásait is rendszeresen használja politikai projektjeihez. A képviselőtestület által el nem fogadott 2015-ös zárszámadásban 74 millió forint szerepelt, amely Orosz szerint dologi és folyó kiadások. A település 2014 óta összesen 222 millió forint munkabér-támogatást és 43 millió forint beruházási/dologi támogatást kapott az önkormányzat a költségvetésből, polgármester állítása szerint a megtermelt javak egy részét helyben hasznosítják a közétkeztetésben, azonban ezt nem tudták igazolni.


Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

▶︎ Támogass minket pártolói tagként: patreon.com/kmonitor
▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas


Fotó: Huszti István (index.hu)

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

Befuccsolt az „érpataki modell”

Három hónapja nem kapnak fizetést az érpataki közalkalmazottak, közmunkások, mert a település számláját zárolta a kormányhivatal. A különös rendteremtési módszereiről elhíresült polgármester szerin „sátáni fideszes ármánykodás” van a háttérben.
Találatok: [1]  Oldalak:   1