K-Monitor Adatbázis

A 2010 májusában megnyílt sanghaji világkiállítás magyar pavilonjának megvalósítása kapcsán már a megnyitás előtt kétségek merültek fel: kiterjedt tanácsadói hálózat működött a tervpályázat 2008-as kiírása előtt a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) mellett. A milliós díjakat kapott a Visual Kft., a Gárdos Bt., a Világsztárok Produkciós Kft., a Para Bt., a Flavo Bt., a Co & Co Communication Kft., a Pixel Sisters Bt. arculati tanácsaiért, melyeket később nem használtak fel. Huszty András a MeH alkalmazásában álló magyar főbiztoson túl a miniszterelnökség 3,85 millió forintot fizet ki az Eastinfo Kft.-nek azért, hogy Kínában képviselje a hivatalt. Kormányváltást követően már a világkiállítás ideje alatt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium leállította az üzemeltetés fedezetének folyósítását, amire reagálva a fizetések elmaradására való figyelemfelhívás érdekében a kínai műszaki dolgozók és takarítók elhagyták a magyar pavilont területért.

2010 augusztusában a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) indított vizsgálatot, Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos felügyeletével. A vizsgálat tárgya a 2009 márciusában a kormány által kiírt 2,5 milliárdos lebonyolítási közbeszerzési pályázat, amit a Genexpo 2010 Hungary Kft. nyert el. A Genexpo 2010 Hungary Kft.-t néhány hónappal a közbeszerzés kiírása előtt, 2008 októberében jegyezték be, az anyacégét a hongkongi Genexpo 2010 Limitedet szintén pár hónappal a leánycég megalakítása előtt hozták létre. A KEHI vizsgálatában megállapította, a Genexpo Kft.-vel kötött szerződés kirívóan hátrányos volt az államnak, aminek következtében a Legfőbb Ügyészséghez fordulva büntetőfeljelentést tett ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanújával. A nyomozásban 2014 nyaráig sem volt előrelépés. 2017 nyarán a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), csaknem hét év nyomozás után megszüntették a sanghaji világkiállítás kétes kifizetései miatt indult nyomozást.

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.