K-Monitor Adatbázis

A kormány 2015-ben 8 milliárd forintot irányzott elő a Fertő-tavi turisztikai fejlesztésére, amely egy évvel később már 23 milliárdra emelkedett, 2022-re pedig már közel 45 milliárdra becsülték a projekt költségeit. (Igaz, az nem derült ki, hogy ezt pontosan milyen forrásból fedezik, a 23 milliárdos összeghez képest újabb kormányzati támogatásról nem érkezett hír.) A Natura2000-es környezetvédelmi területen – és egyben a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén – megvalósuló beruházás miatt a kormányzat konfliktusba keveredett helyi és országos környezetvédelmi civil szervezetekkel, az UNESCO-val és Ausztriával is, illetve az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormánnyal szemben a szerintük környezetkárosító projekt miatt.

A projekt lebonyolításáért a Miniszterelnökség alá tartozó Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. felel, annak keretein belül a tó partján felépül egy 100 szobás, 4 csillagos szálloda, egy közel 1000 járművet befogadni képes parkoló és egy fedett sportkomplexum is, a tó sekély, part közeli részén pedig egy 850 vitorlás befogadására alkalmas kikötő készül. A projekt kivitelezését a Mészáros és Mészáros Kft.nyerte el. A beruházás – bár sok éve húzódik és még közel sem ért a végéhez – már így is feltűnő változásokat hagyott maga után: a civilek és helyiek felháborodására még a bírósági döntés előtt ledózerolták a világörökség részét képző cölöpházakat, emellett kiirtották a környező nádast és legyalulták az egész fertőrákosi partot. 

2021-ben a Greenpeace a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult a tender megsemmisítése céljából. Az SFTFN még a döntés előtt visszavonta azt, majd bő egy héttel később ismét kiírták a közbeszerzést – ezután a Greenpeace ismét a Közbeszerzési Döntőbizottságot kereste meg, és az eljárás vizsgálatát kérvényezte, jelezve, hogy a projekt jogellenesen valósulna meg. A közbeszerzési eljárás vizsgálatért a Közbeszerzési Döntőbizottság aránytalanul magas, 25 millió forint eljárási díjat rótt ki a Greenpeace-re. 

2022 végén megszűnt a projektet irányító Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt., a beruházás pedig átkerült a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz. Lázárék forráshiányra hivatkozva felfüggesztették a tervezést és kivitelezést, ugyanakkor a projekt  ismét megkapta az engedélyt a kormányhivataltól, ráadásul ez az engedély az eredeti terveknél már 50%-kal nagyobb területre vonatkozott. A Greenpeace Magyarország és a Fertő tó Barátai Egyesület 2023-ban pert nyert a beruházással szemben, aminek következtében a környezetvédelmi működési engedély visszavonására és új eljárás lefolytatására kötelezte a kormányhivatalt a bíróság – ez azonban csak átmeneti sikernek bizonyult, egy hónappal később ugyanis ismét megkapta a beruházás a környezetvédelmi működési engedélyt a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivataltól, így megint úgy tűnik, hogy megvalósulhat az óriásberuházás – az új tervek szerint egy kilátóval kiegészülve.

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.