language

Helyek:

Hajdú-Bihar megye highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [39]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>

Tíz hónapon át vizsgálta a nyírmártonfalvai lombkoronasétányt az Integritás Hatóság

Tíz hónapon át vizsgálta az Integritás Hatóság a nyírmártonfalvai lomkoronasétány ügyét – mondta Biró Ferenc Pál, a hatóság elnöke a Portfolio EU Források 2024 konferenciáján. Ugyanakkor hozzátette, ez annak tükrében nem sok, hogy egy OLAF-eljárás ennél sokkal hosszabb ideig tart.

Még építési engedélye sincs, de addig is mindent tálcán kap a NER-től az energiafaló debreceni akkugyár

Mészáros Lőrinc cége több mint 43 kilométer elosztóhálózatot, 93 transzformátorállomást létesítenek, 13 ezer új fogyasztási pontot kötnek be

Hadházy Ákos: Lehet még fokozni a lomb nélküli lomkoronasétányt

Lehet ezt még fokozni! A tarvágott lombkorona sétánytól pár száz méterre szomorkodik egy töküres „vágóhíd” - írta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon, hozzátéve, erre szintén a település fideszes polgármestere, Filemon Mihály kapott uniós támogatást. „Még a megroggyant kilátóról nézve is sejthető, hogy semmilyen gazdasági tevékenység nem folyik ott, de ha közelebb megyünk, már teljesen egyértelmű, hogy minden zajlik ott, csak nem gazdaságélénkítés” - írta az ellenzéki politikus.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás lesz Debrecenben

Bár a szövegből nem derül ki, minden bizonnyal a kínai CATL akkumulátorgyárról van szó. Ennek helyszíne a hajdúsági megyeszékhelyen, a Déli Gazdasági Övezetben lesz. Emellett a kormány jelentős összegeket invesztál az infrastuktúra-fejlesztésbe. Ez öt éven keresztül 88 milliárdot jelent, de már idén 6,8 milliárd forintot fordítanak erre a célra. Természetesen Magyarország leggazdagabb embere, a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Opus Titász sem maradhatott ki a buliból, mely az elosztó hálózati fejlesztések megépítéséhez 16,68 milliárd forint közpénzt kap.

Milliárdos megrendelést kapott Mészáros Lőrinc veje

Tiborcz István után egy újabb vő ér el látványos üzleti sikereket: Mészáros Ágnes férjének cége 1,7 milliárdért épít egy vasúti trafóállomást.

Máris megérkeztek a kórházakba a költségvetési felügyelők

Munkába álltak a kormány megbízottai a kórházakban, amelyeket az ÁSZ és a szaktárca is vizsgál. Az ÁSZ is tovább vizsgálódik, és újabb kórházakban találta átláthatatlannak a gazdálkodást.
Találatok: [39]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>