language

Kulcsszavak:

jogalkotás highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [112]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Biró Ferenc Brüsszelben: Az Integritás Hatóság nem tudja ellátni a feladatát, hogy feltárja az uniós pénzügyi támogatások szabálytalan felhasználását

Az Integritás Hatóság (IH) nem tudja ellátni a feladatát, amiért létrehozták, vagyis hogy feltárja, megelőzze és kivizsgálja az uniós pénzügyi támogatások szabálytalan felhasználását – mondta Biró Ferenc csütörtökön Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján, amelyen bemutatta az intézmény éves jelentését.

Jön az új szabályozás, az Orbán-kormány egyetlen szereplőre bízná a 200 milliárdos kórházi gyógyszerbeszerzést is

Alaposan átrendezheti a magyarországi piacot az a nemrég megjelent kormányrendelet, amely a kórházi gyógyszerellátást 2025 januárjától egy különleges jogokkal felruházott, úgynevezett projekttársaságra bízná. Szakemberek szerint ez nem csupán a kórházi betegek ellátását szolgáló 200 milliárdos büdzsé felhasználását rendezheti át, hanem az egészségügyi intézmények környékére települt patikák sorsát is megpecsételheti.

Beindult az Orbán-kormány, újabb 17 közterületet vesz el Budapesttől

Összesen 17 belvárosi, pontosabban a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat közigazgatási határán belül lévő, de eddig fővárosi kezelésében lévő utcát törölt az Orbán-kormány a csütörtök éjjel a Magyar Közlönyben megjelent tíz éve hatályos kormányrendeletből egy gyors módosítással. A pontos megnevezés szerint „a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő főútvonalak, közutak és közterületek kijelöléséről” szóló 2012-es kormányrendelet második mellékléte a „kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalakat tartalmazza.

Balaton-törvény: hiába döntött az Alkotmánybíróság, Tiborcz István lazán építkezhet tovább

Bár alaptörvény-ellenesnek minősítették a jogszabály egyes passzusait, a Club Aliga beépítésére vagy a miniszterelnök vejének keszthelyi projektjére ez nem lesz hatással, a döntés ugyanis nem visszamenőleges hatályú, nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított beruházásokra pedig nem vonatkozik.

Jár a végkielégítés az állami cégekhez ejtőernyőző fideszes felsővezetőknek

Az eredeti előterjesztésben szerepelt, hogy ha egy politikai felsővezető, kormánytisztviselő, kormánymegbízott, közigazgatási államtitkár, a megbízatásának megszűnése után fél éven belül állami tulajdonú gazdasági társaságban vállal munkát, nem jogosult a végkielégítésre. Ezt azonban egy módosítás értelmében törlik a javaslatból. A 444 példaként felidézi, hogy a Pénzügyminisztérium korábbi államtitkárát, Rákossy Balázst kinevezik a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatójának, a módosítás értelmében pedig emellé az úgynevezett végkielégítés is jár neki.

Kiskorúsított kórházak: vége a pénzügyi önállóságnak

Januártól a városi kórházak gazdasági funkcióit átveszi az irányításukra kijelölt megyei, illetve centrumkórház. Ezzel mintegy 60-70 intézmény elveszti az önállóságát. Ez az integráció azt is jelenti, hogy körülbelül hatvan-hetven kórháznak valamennyi gazdasági, közbeszerzési és személyügyi, valamint informatikai feladata a megyei, illetve a fővárosban a centrumkórházakhoz kerül.

Hivatalosan még nincs kampány, de már most ömlik a közösségi médiába a pártok kasszájából a pénz

Manapság pár kattintással bárki kiderítheti, milyen sokat – olykor a törvényi plafon fölött – költenek a pártok a közösségi médiában, ám az ÁSZ egy joghézagra hivatkozva széttárja a kezeit. Egyszerűen kihagyták a választási törvényből a közösségi médiát, mint olyan felületet, ahol politikai kampányokat lehet bonyolítani, továbbá ezek a platformok nem minősülnek a médiatörvény szerinti sem sajtóterméknek – így magyarázta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lapunk érdeklődésére válaszolva azt, miért nem találta hétfőn publikált jelentésében problémásnak, hogy a Fidesz jelöltje a tavalyi szerencsi időközi országgyűlési választáson milyen sokat költött a Facebookon.
Találatok: [112]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>