language

Helyek:

Amerikai Egyesült Államok highlight_off

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [42]  Oldalak:   1 2 3 4 5   >  >>

Sukoró: Az itthon megvádoltak vallomásával perelnek Lauderék

A Magyar Nemzet értesülése szerint a sukorói kaszinóberuházás meghiúsulása miatt hétfőn kezdődik és két hétig tart Washingtonban az a nemzetközi választott bíróság előtt zajló kártérítési per, amelyben izraeli befektetők több mint 100 milliárd forint kártérítésre perlik a magyar államot.

Milliárdos bukásra készülnek Sukoró-ügyben?

A kormányoldalon alighanem már tudják, hogy a kampánytémává tett Sukoró-ügy számláját most kell majd megfizetni. A kártérítési perben százmilliárd a tét. Ha fizetni kell, alighanem újra Gyurcsány és Bajnai lesz a bűnbak.

Lehallgatták a G20-küldöttségeket is

A brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) a húsz vezető, fejlett és felzárkózó gazdasági hatalom (G20) két magas szintű londoni értekezletén is lehallgatta a résztvevők elektronikus és telefonos adatforgalmát - írta hétfőn a Guardian.

A Google a nemzetbiztonsági szervek adatkéréseit is nyilvánosságra hozná

A Facebook és a Microsoft új, de még mindig elég korlátozott adatokat hozott nyilvánosságra arról, hogy 2012 második felében hány ezer kérést kaptak kormányzati szervektől a felhasználók adataira vonatkozóan. A számokon kívül gyakorlatilag semmi sem derül ki.

Titkos adatgyűjtés: Assange közvetett kapcsolatban állt Snowdennel

Közvetett kapcsolatban állt az amerikai hírszerzés titkos telefonos és internetes adatgyűjtését leleplező Edward Snowdennel Julian Assange. A WikiLeaks portál alapítója hősnek nevezte a szivárogtatót.

Bukott tanulóból számítógépzseni, majd kiszivárogtató

Edward Snowden, a 29 éves amerikai számítástechnikai szakember évi kétszázezer dolláros fizetését (körülbelül 45 millió forint), hawaii lakását és barátnőjét adta fel, illetve hagyta hátra azért, hogy nyilvánosságra hozza, milyen eszközökkel elemzik az amerikai titkosszolgálatok az Amerikán belül zajló, illetve oda irányuló telefonforgalmat, valamint a nagy internetes cégeken keresztül zajló kommunikációt.

A fejét követelik a kormányzati Big Brother leleplezőjének

Edward Snowden a legfelső szintű átvilágításon esett át, mielőtt a Nemzeti Biztonsági Ügynökségnél (NSA) dolgozhatott volna, így kötelezettséget vállalt arra, hogy nem adja ki a tudomására jutott információkat – állítja a nemzeti hírszerzési igazgató hivatala. Az ügyet vizsgálja az igazságügyi minisztérium is, de Snowden jó helyre menekült.
Találatok: [42]  Oldalak:   1 2 3 4 5   >  >>