K-Monitor Adatbázis

A 2010 májusában megnyílt sanghaji világkiállítás magyar pavilonjának megvalósítása kapcsán már a megnyitás előtt kétségek merültek fel: kiterjedt tanácsadói hálózat működött a tervpályázat 2008-as kiírása előtt a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) mellett. A milliós díjakat kapott a Visual Kft., a Gárdos Bt., a Világsztárok Produkciós Kft., a Para Bt., a Flavo Bt., a Co & Co Communication Kft., a Pixel Sisters Bt. arculati tanácsaiért, melyeket később nem használtak fel. Huszty András a MeH alkalmazásában álló magyar főbiztoson túl a miniszterelnökség 3,85 millió forintot fizet ki az Eastinfo Kft.-nek azért, hogy Kínában képviselje a hivatalt. Kormányváltást követően már a világkiállítás ideje alatt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium leállította az üzemeltetés fedezetének folyósítását, amire reagálva a fizetések elmaradására való figyelemfelhívás érdekében a kínai műszaki dolgozók és takarítók elhagyták a magyar pavilont területért.

2010 augusztusában a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) indított vizsgálatot, Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos felügyeletével. A vizsgálat tárgya a 2009 márciusában a kormány által kiírt 2,5 milliárdos lebonyolítási közbeszerzési pályázat, amit a Genexpo 2010 Hungary Kft. nyert el. A Genexpo 2010 Hungary Kft.-t néhány hónappal a közbeszerzés kiírása előtt, 2008 októberében jegyezték be, az anyacégét a hongkongi Genexpo 2010 Limitedet szintén pár hónappal a leánycég megalakítása előtt hozták létre. A KEHI vizsgálatában megállapította, a Genexpo Kft.-vel kötött szerződés kirívóan hátrányos volt az államnak, aminek következtében a Legfőbb Ügyészséghez fordulva büntetőfeljelentést tett ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanújával. A nyomozásban 2014 nyaráig sem volt előrelépés. 2017 nyarán a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), csaknem hét év nyomozás után megszüntették a sanghaji világkiállítás kétes kifizetései miatt indult nyomozást.

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.