language

Akták:

M4-es autópálya (Abony-Fegyvernek) építése highlight_off

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

M4-es autópálya (Abony-Fegyvernek) építése

M4-es autópálya (Abony-Fegyvernek) építése
Bár a szerződésekben uniós forrást emlegettek, kiderült, nem volt uniós fedezet a projekten, a kormány mégis megcsináltatta a cégekkel a munka harmadát. A tender végén öt építőipari céggel kötöttek szerződést, 110 milliárd forintért. A vállalkozásokkal az alábbiak szerint szerződtek:
  • 46,7 milliárd forint, 13,4 kilométer út Abony és a Tisza között – Colas, Swietelsky
  • 32,5 milliárd forint, 2,3 kilométer út és egy Tisza-híd – Közgép, A-Híd
  • 31,5 milliárd forint, 13,2 kilométer út a Tiszától Fegyvernekig – Strabag.

Az építkezések az eredeti tervek szerint 2016 szeptemberében fejeződtek volna be, 2015 márciusban azonban leállították a munkákat. A Miniszterelnökség az építkezés leállítását és a kivitelezői szerződések felmondását az Európai Bizottság kifogásaival indokolta: egyebek mellett felmerült a kartellgyanú, az ügyben a GVH is vizsgálódott, de nem találtak semmi olyat, ami alapján megindíthatták volna a versenyfelügyeleti eljárást. Egy másik ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata szerint a Közgép és az A-Híd olyan alvállalkozókat is alkalmazott az M4-es autópályát érintő kivitelezési munkálatai során, amelyekről nem értesítette a tendert kiíró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t., ezzel megsértették a közbeszerzési törvényt.


Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Végül a projekt befejezésére 2016-ban az immár kegyvesztetté vált Közgép egy olasz céggel 25 milliárddal kedvezőbb ajánlatot tett, mint az "új Közgép", a Duna Aszfalt konzorciuma. A közbeszerzést végül a Hódút, a Duna Aszfalt és az A-Híd nyerte el, az Itinera és a Közgép ajánlatát érvénytelennek minősítette az ajánlatkérő. Utóbbi két cég megtámadta a határozatot a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [3]  Oldalak:   1

Látszatpályázatok Brüsszelbe

Egy lapunk birtokába került levelezés szerint a kormány az uniós pénzek lehívásának késedelme miatt olyan trükközésbe fogott, ami komolyan veszélyezteti a közlekedési EU-támogatások folyósítását.

Alföldi halálút lehet az M4-esből

Halálút lehet a félbehagyott M4-esből: a gyorsforgalmi utat alsóbb rendűek keresztezhetik, s bizton­sági elemeket is elhagynának. Lehet még katasztrófafilmekhez díszletet adó vasbeton torzó is az eddig hatvanmilliárdba kerülő félkész szakasz. Bármi lesz is, több tízmilliárd forint közpénz a kár, s papírok bizonyítják, hogy ezért kormánytagok felelősek, s azt is, hogy már a beruházás elején trükközni próbáltak.

Megúszhatta volna a kormány az M4-es botrányt

Megúszhatta volna a kormány az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közti szakaszán folyó építkezés leállításával járó botrányt. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) legalábbis két éve olyan jelentést készített a közbeszerzés pályázati felhívásáról, ami alapján már meghirdetése előtt az egész beruházásról le lehetett volna mondani. A döntés a kormányé volt.
Találatok: [3]  Oldalak:   1