K-Monitor Adatbázis

Az Orbán-kormány energiaügyi miniszterének is Cipruson volt egy cége abban az időben, amikor az épp ellenzékben lévő Fidesz keményen támadott másokat az ilyen üzleteik miatt.

A gyanús eredetű orosz vagyonok kitiltásával és befagyasztásával párhuzamosan Brüsszelben újra foglalkoznak azzal, hogy megtiltják azt a több államban – például Magyarországon – elterjedt gyakorlatot, hogy pénzért letelepedési engedélyt vagy állampolgárságot vehetnek az EU területén kívülről érkezők. Az Európai Parlament megszavazta vonatkozó határozatát az aranyvízumokról és aranyútlevelekről, a labda most a Bizottság térfelén pattog.

Mióta kiderült, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Elios Zrt. közbeszerzéseinél, a kormánypárti propagandasajtó Simicska Lajos nevének sűrű emlegetésével próbálja enyhíteni a meglehetősen kínos helyzetet. Azt állítják, hogy a cég az OLAF által vizsgált időszakban a Simicska tulajdonában álló Közgépé volt, így tehát Simicska akarata érvényesült az Eliosban is. Eközben a független és az ellenzéki sajtótermékek főként a miniszterelnök veje, Tiborcz István szerepét hangsúlyozzák. Kinek van igaza? Az Átlátszó utánajárt: Tiborcz és Simcska mellett brit virgin-szigeteki, ciprusi és svájci cégek is feltűntek a csalással vádolt cég tulajdonosi szerkezetében az évek során.

Ma is több a kérdőjel, mint az egyenes válasz, hogy miért is kell Magyarországnak letelepedési kötvényekkel pénzt szerezni az államadósság finanszírozására. Mint ahogy nehezen érthető az is, miért is szeretett bele Rogán Antal, eddigi Fidesz frakcióvezetője, a gazdasági bizottság leköszönő elnöke, az offshore cégek üzleti világába. Az viszont világos: míg néhány cég nagyon jól jár, az állam veszít az ügyleten. A befektetőknek viszont valószínűleg még ilyen áron is megéri, hogy Magyarországon letelepedési jogot, és ezzel együtt szabad mozgást szerezzenek a schengeni övezetben. Kérdés, hogy szálakat eddig egy kézben tartó Rogán propagandaminiszterré való kinevezésével mi lesz a letelepedési kötvény biznisszel?

Nagyobb lehet a brókerbotrány háttérbázisa, mint ami első ránézésre látszik. Legalábbis erről tanúskodik az a tény, hogy az érintett cégek tulajdonosainak és vezetőinek több száz egyéb cégben van érdekeltségük.

Az EU részéről leginkább megint csak hangzatos kijelentéseket hallhattunk az ukrán válság kapcsán, az unió külpolitikájában hozza a szokásos bénázást. A helyzet viszont az, hogy nagyon komoly gazdasági szankciókat tudna eszközölni, ha az európai elit nem járna nagyon jól azzal, hogy az oroszok itt tartják és mossák tisztára a pénzüket.

Nem offshore céget működtetünk – mondja Földvári Gábor, a letelepedési államkötvényüzletben érdekelt, cipruson bejegyzett Innozone Holdings Limited ügyvezetője és tulajdonosa. A társaság az elsők között kapott jogot az Országgyűlés gazdasági bizottságától arra, hogy a schengeni övezetben szabad utazást biztosító magyar letelepedési vízumot gyorsabban megszerezni kívánó üzletembereknek hazai állampapírokat közvetítsen, most már az indiai és a ciprusi állampolgárokon kívül az ott bejegyzett cégek tulajdonosainak is.

Horváth Attila Imre új klímapolitikai államtitkár az elérhető hivatalos adatok alapján jelenleg is egy megújuló energiába fektető ciprusi offshore társaság igazgatója, résztulajdonosa és kézbesítési megbízottja. Közlése szerint ezzel szemben már két éve, állami megbízatását megelőzően eladta a – szándékaik szerint nem offshoreként alapított – cégben lévő részesedését feleségének. Igazgatói tisztségéről pedig lemondott. Ez azonban nem jelenik meg a hivatalos cégkivonatban. Kézbesítési megbízotti posztjától nem tartotta lényegesnek megválni.

A ciprusi köztársasági elnök vejének szülei 21 millió eurót utaltak Londonba egy héttel azelőtt, hogy a bankbetéteket zárolták az országban. Az érintettek tagadják, hogy bármilyen összefüggés lenne a két esemény között.

Magyarországon a tízezret sem éri el azoknak az igazán gazdagoknak a száma, akik az offshore paradicsomokat ki tudják használni. Ugyanis kétszázmilliós vagyonméret, illetve egymilliárdos céges árbevétel alatt nemigen éri meg a külföldi adóoptimalizálás.