K-Monitor Adatbázis

2016-ban a Panama papers néven elhíresült pénzügyi botrány idején valaki bejelentkezett a francia adóhatóságnál. A névtelen informátor közölte, hogy egy hosszú listát tudna átadni azokról a francia adócsalókról, akik a panamai Mossack Fonseca cégen keresztül trükköztek. Csakhogy a listáért és a csalási mechanizmus részletes ismertetéséért potom egymillió eurót kért.

A Panama-iratok kiszivárogtatásával megint reflektorfénybe került az offshore cégek és trópusi adóparadicsomok világa. De mit is értünk az alatt, hogy offshore, ki csinálja és miért? Mindenki adót csal, akinek van egy offshore cége? Vagy mindenki csinálja, csak nem mindenkinek nézzük el? És mit lehetne tenni, hogy kevesebben csinálják? Ezekre a kérdésekre próbálunk meg választ adni.

Tíz pontból álló antikorrupciós törvénycsomagot terjeszt be az Országgyűlésnek az LMP, ebben a párt korábbi, hasonló jellegű javaslatait foglalják össze.

Politikailag komoly következményei lehetnek a WikiLeaks birtokába került svájci banszámladatok kiszivárogtatásának, de a büntetőjogi fejlemények kétségesek - legalábbis így látják az [origo] által megkérdezett nemzetközi jogi és adószakértők, akik szerint azonban a svájci banktitok amúgy is rogyadozó intézményének adhat végső lökést a Kajmán-szigeteken adót csaló politikusok nevének nyilvánosságra kerülése.

A hazug pártfinanszírozás, az offshore cégek és az uniós korrupció ellen is fel kellene lépnie a magyar EU-elnökségnek a Transparency International szerint. A korrupcióellenes civil szervezet vezetői szerint a hivatali vesztegetések felszámolásában a hétköznapi emberek is segíthetnek, de a korrupciót csak akkor lehet leküzdeni, ha a miniszterelnökök és az Európai Unió vezetői is ezért dolgoznak. Interjú.

Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnökök büntetőjogi felelősségét mindenképpen vizsgálni kell – vallja Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a sukorói kaszinóprojektről.

Nem a Daimler-ügy az első nemzetközi korrupciós botrány, amelyben felmerül a gyanú, hogy magyar kormánytisztviselők vagy politikai pártok kenőpénzeket fogadtak el. Az is előfordult, hogy magyar cégvezetők keveredtek külföldön vesztegetés gyanújába.