K-Monitor Adatbázis

Petneházy Balázs Pál nem sokkal, de kikapott Szadán 2014-ben. Eközben rendre kapott megbízásokat a kormánypárti Dunakeszitől, Gödtől pedig azóta, hogy Kammerer Zoltán a polgármester. Előbbi város vezetője, Dióssi Csaba szerint minden a jogszabályokban meghatározott módon történt.

A szokásos összevonás helyett kettéválasztottak egy intézményt Csongrádon. A könyvtár és a múzeum külön működtetve többe fog kerülni, de a döntésnél nem a költséghatékonyság számított.

Sárkány Sándor, a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának tervezője bejelentést tett az Integritás Hatóságnál a „Sámándob” nettó 3,8 milliárd forintot felemésztő újjáépítésének ügyében. Mivel a karcagi önkormányzat a szabad ég alatt, évekig hagyta rozsdásodni a pavilon elemeit, így nem lehetett azokat visszaépíteni. Sárkány Sándor az ügy kivizsgálását kéri, mivel szerinte a felelősségre vonás politikai okokból eddig elmaradt. Öt év alatt 46 millió forintot kapott Karcagtól az a kisvállalkozás, aminek az udvarán tárolták a Sámándob maradványait.

A kulturális minisztérium 6 milliárd forintra „emelte” a színházi többlettámogatások keretösszegét: azt, ami pár éve még 37 milliárd forint volt. A kivéreztetés közelében álló szakmából 1400 pályázat érkezett az összegre, a kormány csaknem ezret elutasított.

A szombathelyi közgyűlés február végi ülésén derült ki, hogy az alig másfél éve létező, állami tulajdonú Magyar Nemzeti Innovációs Központ komoly bajban van. Nemény András polgármester (Éljen Szombathely! Egyesület) jelentette be, hogy a nonprofit kulturális központnak el kellene számolnia hatszázmillió forint állami támogatással, és hogy az ott dolgozóknak már felmondtak.

Ha Kisvárda, akkor pénzszórás. A fideszes önkormányzat sok látványberuházás után most nettó 1,3 milliárd forintot költhet el arra, hogy a helyi múzeumnak építsenek egy modern ingatlant. Holott az intézmény mostani épületét nemrég pofozták ki több száz millió forintból. A rendelkezésre álló állami támogatásból a múzeummal együtt beígért tájházra viszont már nem futja.

Dézsi Csaba Andrásnak, Győr fideszes polgármesterének szívügye a 600 milliárd forintra saccolt kulturális negyed felépítése a városban. A kormány azonban a nehéz gazdasági helyzet miatt egyelőre kihátrált a projekt mögül, ami annyira grandiózus, hogy „még Budapestnek is sok lenne”. Regisztráltunk az éves közmeghallgatásra, hogy végre választ kapjunk arra a kérdésre, hogy Dézsi továbbra is kitart-e a projekt mellett. Mindeközben kiderítettük, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő város az elmúlt években 90 milliót költött a kulturális negyed előkészítésére. A régi színház felújítása és az új mélygarázs ​együttesen ​40 milliárdra becsült építése pedig épp amiatt maradt el, mert a Borkai Zsolt helyébe lépő új polgármester a kulturális negyedben képzelte el az új színházat.

Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át az augusztus 20-i állami ünnep alkalmából Papp László műgyűjtő, aki szerint öt évtizedes munkáját ismerték el a kitüntetéssel. Mindez azután pár hónappal történt, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elvett Vác vagyonkezelésétől és egy Rétvári Bencéhez közel áló alapítványnak adott egy értékes épületegyüttest. Ebben látható Papp László gyűjteménye. Papp annak ellenére sem ürítette ki az ingatlant, hogy a város felszólította erre, és jogi lépéseket helyeztek kilátásba ellene. A műgyűjtő szerint az önkormányzat azt csinál, amit akar, az ügy kormányzati szinten rendeződött.

Negyvenhárom csalás és ötvenegy csalási kísérlet írható a számlájára annak a bűnözői hálózatnak, melynek irányítói elsősorban kórházakat, önkormányzatokat, sportegyesületeket és színházakat károsítottak meg számlaváltós csalásokkal – közölte a rendőrség. A strómanok mögé bújt elkövetői kör tevékenységét 2016-ig követték vissza a fővárosi nyomozók.

A Narancs.hu megkeresése nyomán tudta meg Szob polgármestere, hogy a város egy értékes ingatlanja a Dunakanyari Védegylet Alapítványhoz került egy kormányrendelet értelmében. A Dunakanyari Védegylet Alapítvány korábban Vácott is megszerzett egy állami tulajdonú ingatlant.