K-Monitor Adatbázis

Feljelentés alapján indult nyomozás a Budapesti Közlekedési Központ online jegyértékesítési rendszerének botrányos bevezetése ügyében 2017-ben. A BKK az új, online jegyértékesítési rendszert a vizes világbajnokságra időzítve vezette volna be, de gyorsan kiderült, hogy a rendszer könnyen manipulálható. A BKK a bevezetés előtt heteken át tesztelte a rendszert, és állítólag 450 hibát talált. A hibákat jelezték, majd a rendszert fejlesztő T-Systems a hibák elhárításáról biztosította a BKK-t, és felelősséget vállalt azért, hogy a platform biztonsággal elindítható. Ehhez képest a rendszer beindítása után rögtön egy 18 éves fiatal rájött, hogy a bérlet ára szabadon módosítható, ő például 50 forintért tudott bérletet venni. Erről értesítette a céget, majd az Indexet is. Nyomozás indult, a rendőrség őt is kihallgatta. A későbbiekben az adatbázis sebezhetőségéről érkeztek információk, több ezer felhasználó adatához jutottak hozzá ismeretlenek. Aztán az is kiderült, hogy a rendszer fejlesztésére nem is írtak ki külön pályázatot, hanem egy régebbi megállapodást egészített ki a BKK a T-Systems-szel.  A BKK évekkel korábban elkezdett egy másik e-jegyrendszert is fejleszteni (Rigó), ez azonban elakadt. 

2021 őszén a Nemzeti Nyomozó Iroda bűncselekmény hiányában megszüntette e-jegyrendszer ügyében indított nyomozást és lezárta az ügyet, de 2022-ben a  Fővárosi Főügyészség döntése nyomán folytatódott a nyomozás.

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, Gáspár, Ráhel, Sára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.