K-Monitor Adatbázis

2014 decemberében közleményben jelentette be Keszthely város önkormányzata: eladták a város yachtkikötőjét üzemeltető céget és a terület 15 éves bérleti jogát. A vevő az az év nyarán alapított Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. volt, amelyben két hónappal az üzlet megkötése előtt vált tulajdonossá Tiborcz István egyik cége, a Green Investments Kft. A Tiborcz és cégei, valamint a Nyugatimedence Kikötőfejlesztő Kft. alapítói és tulajdonosai közötti összefonódásokról az Átlátszó számolt be. A kikötő korábban a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) tulajdonában volt, és mivel a hajózási vállalat a balatonparti önkormányzatoké, vagyona közvagyonnak minősül. Ha a Bahart akarta volna privatizálni a keszthelyi kikötőt, pályázatot kellett volna kiírnia. Az önkormányzatoknak azonban jogukban áll pályáztatás nélkül is vásárolni a Bahart-tól, hiszen ebben az esetben a vagyon továbbra is a közé marad. Keszthely város létrehozta a Keszthelyi Yachtkikötő Üzemeltető Kft.-t, amelyre átruházta ezt az opciós jogot, így a Kft.-nek lehetősége nyílt pályáztatás nélkül megvásárolni a kikötőt. Ehhez azonban hiányzott 330 millió forint. Így 2014-ben a következő megoldást választották: az önkormányzati tulajdonú cég ajánlatot tett a Bahartnak, a Bahart eladta a kikötőt, majd másnap, még a vételár kifizetése előtt az önkormányzat eladta a Yachtkikötő Kft.-t Tiborczéknak. Így sikerült a pályáztatást kijátszva magántulajdonná alakítani a közvagyont.

2015 májusában Szabó Tímea (Párbeszéd) azt nyilatkozta, előbb a Zala Megyei Kormányhivatalhoz fordultak az ügyben, aztán a Zala Megyei Főügyészségen, majd a Legfőbb Ügyészségen tettek bejelentést, de eljárást egyik szerv sem kezdeményezett. A Keszthelyi Yachtkikötő Üzemeltető Kft. 2015 őszén összeolvadt a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft.-vel, és megalakult a Keszthelyi Yachtkikötő Üzemeltető Zrt. Noha Tiborcz cége névleg kiszállt a cégből, annak vezérigazgatója Péter Zsolt Miklós, aki a korábban Tiborcz 108 érdekeltségében állt Elios Innovativ Kft.-t is vezette. Ahogy a földhivatali dokumentumokból az Átlátszó.hu megtudta, 2015 decemberében az újonnan alakult Zrt. – ingatlanjaira terhelt jelzálog ellenében – közel 450 millió forint hitelhez jutott a 49,9 százalékban állami tulajdonú (később privatizált) Gránit Banktól. Tiborcz 2018-ban újabb idegenforgalmi érdekeltségeket szerzett Keszthelyen, az ügy más szereplői pedig kétes ingatlanügyben bukkantak fel a Balatonnál.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött. 

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, Gáspár, Ráhel, Sára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.