K-Monitor Adatbázis

1972. július 5-én született Budapesten. Nős (felesége Ruzsovics Ágnes), egy gyereke van (Bianka, 1995). A Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett Esztergomban, majd 1996-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán szerzett diplomát. Szakmai pályafutását az informatikai iparban kezdte. 1996-tól az Elender Computer Kft. ügyvezető igazgatójaként, illetve 1998 februárjától az Elender Informatikai Rt. vezérigazgatójaként tevékenykedett. 1999 szeptemberétől country manager volt a PSINet Magyarországnál, 2000 és 2002 között a PSINet Europe üzletfejlesztésért felelős alelnökeként dolgozott. 

2000 júliusában a Webigen Rt. igazgatósági elnökévé választották. 2002 októberében visszatért az Elenderhez, az Üzleti Kommunikáció vezérigazgatójaként. 2004 júniusa és szeptembere között az Euroweb Internet Szolgáltató Rt. elnöke volt. Eközben 2003 márciusától 2004 októberéig az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnökségét is elvállalta. 2003-tól miniszteri kinevezéséig a brüsszeli székhelyű EICTA (European ICT Association) elnökségi tagjaként, a Magyar-Indonéz Üzleti Tanács elnökeként működött. 2000-ben elnyerte az Informatikai Vállalkozások Szövetsége által alapított "Év Informatikai Menedzsere" díjat. 

2004 októberében az SZDSZ támogatásával gazdasági és közlekedési miniszterré nevezték ki. 2006 januárjában belépett a pártba.  A 2006. évi országgyűlési választásokon országos listán nyert mandátumot. 2006. júniusában újra gazdasági és közlekedési miniszterré választották. 2007-2008 között az SZDSZ elnöke, 2010-ig frakcióvezetője. Ezt követően visszatért az üzleti életbe, 2011 óta a mobilfizetéssel foglalkozó Cellum Global Zrt. elnök-vezérigazgatója és a Cellum Bulgaria igazgatósági elnöke. Politikai karrierje lezárultával 2010-ben visszatért az üzleti életbe.


Kapcsolódó linkek: 
Kóka János Honlapja 
Pumázó playboy a bársonyszékben - Kóka miniszterségét értékeli az Index 
Kóka Portré a Manager Magazninban 
Telekügyek 
Feketemunkások Kóka építkezésén

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, Gáspár, Ráhel, Sára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.