K-Monitor Adatbázis

Akkumulátor-gyártáshoz használt, mérgező oldószert talált a Greenpeace Magyarország a gödi Samsung-üzem közelében kiömlő szennyvízben. A Greenpeace-t február végén egy gyár közelében történt csőtöréshez riasztotta a Göd-ÉRT Egyesület, ahol a zöldszervezet mintákat vett az üzem melletti termőföldre nagy mennyiségben kifolyó vízből. A laboratóriumi vizsgálat a vízmintákban jelentős, 200 mikrogramm/liter mennyiségű, súlyosan egészségkárosító NMP-oldószert mutatott ki.

A gödi Samsung gyár a korábban megismerhető érték sokszorosát, 88 tonna mérgező, magzatkárosító hatású oldószert bocsátott ki a levegőbe 2019 és 2022 között. Az üzemen belül a rákkeltő nehézfémek megengedett mennyiségének sokszorosa volt kimutatható, a dolgozók kitettsége a mérgező anyagoknak nőtt az évek során.

Tavaly nyáron az aszály miatt a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. több Pest megyei településen vízkorlátozást vezetett be, majd bejelentettek egy 16 milliárdos fejlesztést. Az állami vízszolgáltató szerint a beruházás 2024-re enyhítheti a vízellátási gondokat a térségben. Ez meglehetősen optimista gondolat, mert a közbeszerzés még le sem zárult, a szerződési határidő pedig 2025. Egy hasonló fejlesztésnek például 2022-ben álltak neki, de még csak a 30 százaléka készült el – a munkálatokat a Mészáros és Mészáros Zrt. végzi. Közben viszont a Samsung-gyár vízellátását kiszolgáló projekt – szintén a Mészáros-cég kivitelezésében – gőzerővel halad.

„Valóban nincs a gödi gyárnak környezethasználati engedélye?” – ezt az írásbeli kérdést tette fel Gulyás Gergelynek Vadai Ágnes (DK) a parlamentben. Az országgyűlési képviselő az Átlátszó cikkére hivatkozott, melyben leírtuk: a gödi gyár 2018 óta környezethasználati engedély nélkül működik. Vadai kérdésére Koncz Zsófia energiaügyi államtitkár válaszolt, pontosabban igyekezett a választ megkerülni: azt felelte, hogy elindult a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás a gödi Samsung-gyár ügyében. Azt már „szemérmesen” nem tette hozzá, hogy erre a felülvizsgálatra épp a gyár évek óta tartó engedély nélküli, zajszennyező és veszélyeztető működése miatt került sor.

Köz nélküli közmeghallgatást tartottak csütörtökön Gödön. A délután kettőkor, online közvetített ülésen a Göd-Ért Egyesület szerint egyetlen, a Samsung gyárral kapcsolatos, emailben előre beküldött kérdésükre sem kaptak választ. Szilágyi László ellenzéki önkormányzati képviselő azt állítja: szabálytalanul tartották online a közmeghallgatást. Az önkormányzat szerint viszont az eljárás szabályos volt, és így több kérdésre tudtak válaszolni.

Folynak a gödi akkumulátorgyár víziközműveinek építési munkálatai. A beruházás miatt – melyet a Mészáros és Mészáros Zrt. végez – fákat vágtak ki a Duna-parton, valamint másfél kilométer hosszan Natura 2000 besorolású területeken is megbolygatják a növényzetet. A 32 milliárd forint közpénzt felemésztő víziközmű-építést „kiemelten közérdekű” beruházássá nyilvánította a magyar kormány, bár az új vezetékek nem a lakossági igényeket, csupán az akkumulátorgyár óriási vízfogyasztásának kielégítését és az ipari szennyvíz Vácig való elvezetését szolgálják.

Feszült hangulatú közmeghallgatást tartottak kedden a gödi Samsung-gyár bővítéséről. A hallgatóság többek között az akkugyár zajterhelése, a talajvíz szennyezettsége, a település élhetősége, és az ilyen gyárakkal kapcsolatos általános aggodalmait zúdította a hatóságok és a gyár képviselőire.

Kiderült, hogy a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Samsung SDI Magyarország Zrt.-re kiszabott büntetések nagy részét eddig eltitkolta a lapunk elől. Nem 6, hanem 17 alkalommal bírságolták meg a céget –főként tűzvédelmi szabálysértések miatt. A jelentésekben megtaláltuk, hogy mi okozta a gyárban az egy évvel ezelőtti tüzet: 36 akkumulátor gyulladt ki. A 3-4 millió forintos büntetési tételek hatástalanok – a határozatok szerint a Samsung évről évre elköveti ugyanazokat a jogsértéseket. Az egyik, eddig eltitkolt hatósági dokumentum kimondja, hogy több mint ezer munkavállaló került veszélybe a gyárban. 

A miniszterelnök 2017-ben beszélt az akkumulátorgyártáshoz fűzött reményeiről, mostanra az ország északi, északkeleti részén el is szaporodtak az ezen a területen tevékenykedő, főleg ázsiai hátterű vállalkozások.

Tovább növekedtek a gödi iparterület fejlesztési költségei. A kormány közel húszmilliárd forint plusz pénzt biztosít az akkumulátorgyár áramellátására, ami így mintegy 50 milliárdba fog kerülni. Szintén emelik az iparosítás miatti közútfejlesztés összegét: egy októberi rendelet erre 2,8 milliárd forint többletforrást biztosít. Az összköltségek az eredetinek több mint a duplájára nőttek: az akkumulátorgyár közmű- és útfejlesztéseinek összege 92 milliárd forintnál tart.