language

Akták:

Népszavazás a vasárnapi boltzárról highlight_off

Lapok:

Népszavazás a vasárnapi boltzárról

Népszavazás a vasárnapi boltzárról

Az ügy alapját egy 2014-es KDNP-s kezdeményezés képezi, ami a bevásárlóközpontoknak és a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzleteknek megtiltotta a vasárnapi nyitvatartást. A javaslat célkitűzése egyrészt a kisebb boltok forgalmának növelése volt, másrészt – a szabad vasárnapok révén – a családi élet támogatása. Az így megszülető, heves indulatokat és számos népszavazási kezdeményezést eredményező kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény 2015. március 15. és 2016. április 23. között volt hatályban.

2016. február 23-án hajnalban egy büntetett előéletű, kopasz férfiakból álló, Kubatov Gáborhoz is köthető Fradi Security tagjait képező 20 fős csoport jelent meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) épületénél és állta el annak ajtaját – mint utóbb kiderült, mindezt tényleges népszavazás-kezdeményezési szándék nélkül. A csoport a 6 órakor helyszínre érkező, vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kérdését benyújtani kívánó MSZP-s Nyakó István időbélyegzőhöz jutását megakadályozta, míg a 6:45-kor megjelenő, személyazonosságát eleinte titkoló Erdősi Lászlónénak, a kezdetben fideszes, majd független herceghalmi polgármester feleségének utat engedett. Ennek jelentősége, hogy az ekkor hatályos jogszabályok szerint azonos témában, azonos időben egyszerre csak egy népszavazási kérdés futhatott át az ellenőrző-engedélyező rendszeren (párhuzamossági moratórium), ezért kiemelten fontos volt, hogy ki az első benyújtó. Amint a tömeg megtudta, hogy a Kúria a korábbi boltzáras kérdést elutasította, mindenki egyszerre indult meg az időbélyegző felé: végül Erdősiné kísérője, Varró Ádám – 4 másodperccel megelőzve Nyakót – ért oda elsőként és látta el pecséttel a polgármesterné beadványát. Így a további vasárnapi zárvatartást támogató Erdősiné kérdését kellett először vizsgálni, maga mögé utasítva ezzel a boltzár eltörlését támogató MSZP-s kérdést.

A Nemzeti Választási Bizottság először saját elnökének véleményét figyelmen kívül hagyva Erdősiné népszavazási kérdését hitelesítette, 2016. április 6-án azonban a Kúria megváltoztatva a korábbi döntést, Nyakó kérdését hitelesítette, figyelembe véve az Erdősiné népszavazás-kezdeményezését körülvevő jogszerűtlenségeket. Végül népszavazásra nem került sor, a boltzár eltörlésére a Kormány 2016. április 11-én tett javaslatot, amit a Parlament meg is szavazott.  

A BRFK Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya 2016. március 4-én kezdett nyomozásba választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt, augusztus 10-én az eljárást viszont bűncselekmény hiányában megszüntették, annak ellenére is, hogy a Kúria is megállapította, hogy a kopaszok akadályozták Nyakót. Ezt követően Nyakó vádindítványát a Fővárosi Törvényszék elutasította, mondván, hogy – dacára az akadályozás tényének – Nyakó nem minősül a népszavazás rendje elleni bűncselekmény sértettjének, így nem jogosult pótmagánvádlóként eljárni. Nyakó ezt követően a Fővárosi Ítélőtáblához fellebezett a törvényszéki ítélettel szemben.

Origo

Az Origo.hu Magyarország egyik leglátogatottabb internetes portálja. 1998-ban indult egy olyan portálként, ami a szerkesztett tartalom mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújt. 1999-ben megvásárolták a freemail levelező programot. A portál főszerkesztője 2000-ig Nádori Péter volt, akit ezután Weyer Balázs váltott. 2006-ban megvásárolták az iWiWet. 2010-ben az Indexnél dolgozó Vaszily Miklós lett a lapot kiadó Origo Zrt. vezérigazgatója. 2011. szeptember 29-én távozott Weyer Balázs és Nádori Péter, az új főszerkesztő a volt indexes Gazda Albert lett. 2013 novemberétől Sáling Gergő volt az Origo főszerkesztője. 2014. júniusában (egyesek szerint politikai nyomásra) Sálingnak felmondtak és Pálmai L. Ákos lett a főszerkesztő (l. Origo-ügy).


2015-ben a Magyar Telekom meghirdette eladásra az Origót, miután a német Deutsche Telekom Európában csökkentette a médiaérdekeltségégeit. Végül a Száraz István vezette, VS.hu-t birtokló New Wave Mediához került az újság. A New Wave a cseh Bawaco médiabefektőjé, amely Szemerey Tamáshoz, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének érdekeltségéhez tartozik. Pálmai L. Ákost György Bence követte főszerkesztőként, a portál pedig erősen kormánypárti hangvételűvé vált. 2017 elején több munkatárs is távozott az Origótól, voltak akiket kirúgtak, voltak akik szolidaritásból mondtak fel. 2017 áprilisában az Origo Media nevet változtatott New Wave Media Group Zrt.-re. 2017. június 28-án az Origo Matolcsy Ádámhoz, Matolcsy György fiához került, miután a New Wave Media Group Zrt.-t megvette a Magyar Stratégia Zrt. 2017 októberében Matolcsy Ádám bekerült a New Wave Media Group Zrt. vezetői közé is. 2017. december 31-i hatállyal az Origót működtető New Wave Media Group Zrt. a VS.hu-t ködtető New Wave Production Kft.-vel együtt beolvadt eddigi anyavállalatába, a 2014-es alapítású New Wave Media Kommunikációs és Szolgáltató Kft.-be. 2017-ben György Bence távozott mint főszerkesztő, utódja Gábor László. 2018. decemberében az Origo (NWM Kft.) is beolvadt a kormánypárti médiakonglomerátumba, a cég tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány lett.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

A boltzárnak 26 támogatója már biztos van

A boltzáras népszavazási kezdeményezést az MSZP-t megelőzve benyújtó Erdősi Lászlóné mellett 25 támogatója már biztosan van a vasárnapi boltzárnak. Ennyi támogató aláírást adott be ugyanis Erdősiné a kérdése mellé. Patyi András NVB-elnök szerint lehet, hogy ennél a jövőben több kell majd egy referendumhoz. Sem Erdősiné, sem polgármester férje nem beszél a botrány miatti lemondatási szándékról.
Találatok: [1]  Oldalak:   1