K-Monitor Adatbázis

Az időközben felszámolás alá került Nád MPS-H Kft.-nek a Magyar Villamos Művek (MVM) ellen indított 9,6 milliárd forintos kártérítési perében pénteken tanúként hallgatták meg Kovács Józsefet, mint a Paksi Atomerőmű Zrt. volt vezérigazgatóját, és az MVM volt termelési vezérigazgató-helyettesét, aki korábban döntött arról, hogy az atomerőmű nem száll be az energianád-projektbe.

A Nád MPS-H Kft. és a Magyar Villamos Művek (MVM) között folyó perben fordulatot hozott Kocsis István tanúvallomása pénteken, akinek az MVM korábbi vezérigazgatójaként volt arról tudomása, hogy a helyettese „befektetést eszközölt” a nádprojektbe; az MVM jogi képviselete számára azonban továbbra is kérdéses, ki finanszírozta az elakadt beruházást.

A Magyar Villamos Művek néhány szerződése miatt meggyanúsított Kocsis István korábbi vezérigazgató szerint nem érte volna kár az államot, ha a Gyurcsány-kormány nem állja útját a cég nemzetközi terjeszkedésének. Az [origo] birtokába került dokumentumok szerint azonban maga Kocsis döntött úgy, hogy lefújja a cég terjeszkedésére kötött egyik jelentős szerződést.

Az állami Magyar Villamos Művek (MVM) 2007–2008-as, tízmilliárdok eltűnésével járó gyanús ügyletei kapcsán két éve vizsgálódó Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) ismereteink szerint még ki sem hallgatta Kocsis István akkori vezérigazgatót, jelenlegi BKV-vezért.

„A BKV korrupciós ügyei eltörpülnek az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt.-nél (MVM) folyó gazemberségekhez képest" - interpellálta tavaly a miniszterelnököt a Fidesz, a kormányváltás óta viszont nem háborgatták ezt a csontvázat.

Cáfolta Kocsis István, hogy neki, vagy feleségének köze lenne a brit bejegyzésű, offshore hátterű Jadran Investments Limited nevű céghez, jelenleg a BKV Zrt. vezérigazgatója, korábban a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója az MTI kérdésére hétfőn azt is elmondta, hogy jogi úton kéri ennek tisztázását.

Az MVM csoport részéről eljáró személyek esetében sikkasztás és hűtlen kezelés, a résztvevő külső felek oldalán orgazdaság, pénzmosás és jogosulatlan befektetési tevékenység, valamint a bűnszövetkezeti elkövetési forma gyanúját veti fel az offshore cégekhez került milliárdok ügye...