language

Akták:

Olajügyek highlight_off

Kulcsszavak:

pályázat highlight_off
200.000.000.000 Ft

Olajügyek

Olajügyek

Az olajszőkítés egy olyan eljárás, melynek során az üzemanyagként való használatra alkalmatlanná tett gázolajból kémiai úton használhatót állítanak elő. Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális „üzletága” volt, becslések szerint az 1990-es években két-háromszázmilliárd forinttal rövidült meg általa a költségvetés. Az „olajos ügyek” 1991-1992-ben ütötték fel fejüket, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. 1995. január 1-jétől már csak jegyre adtak fűtőolajat, de a jegyeket hamisították. 1995-ben egységesítették a tüzelőolaj és a dízelolaj árát. A lépés jó volt, sokan felhagytak a szőkítéssel, ezután az üzlet a kőolajszármazékok importja volt, azokért ugyanis kevesebb vámot kellett fizetni. Ezt már csak az igazán tőkeerős vállalkozások tudták teljesíteni, amelyek importengedélyt kaptak. Végül 1998-ban elrendelték, hogy a kőolajtermékeket is azonnal behajtandó jövedéki adó terhelje.

 

2000 februárjában Pallag László kisgazda képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés ad hoc bizottságot hozott létre az olajügyek és a kapcsolódó korrupciós ügyek feltárására. Június 8-án Nógrádi Zsolt, aki a Bács-Kiskun megyei olajmaffia tagjának vallotta magát, bizottsági meghallgatása során megdöbbentő állításokat fogalmazott meg: több vezető politikus és három parlamenti párt, továbbá a vám- és pénzügyőrség, illetve a rendőrség érintettségéről beszélt. Az olajmaffiával való együttműködéssel vádolta többek között Pintér Sándor belügyminisztert, volt országos rendőrfőkapitányt, Szabó Iván volt pénzügyminisztert és Lezsák Sándort, az MDF korábbi elnökét is. Bizonyítékok azonban nem kerültek elő, az érintettek pereket indítottak a tanúvallomást nyilvánosságra hozó Pallag ellen, amelyeket megnyertek. A Legfőbb Ügyészség 2000 márciusában nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentése szerint 1991 és 1999 között a kőolajtermékek forgalmazása során 4300 bűncselekményt - hamisítás, csempészet, vámorgazdaság - követtek el. A perbe fogott 340 vádlott többségét börtönbüntetésre ítélték. A dokumentum szerint számos ügyben nem sikerült megtalálni az elkövetőt, és a bűnügyi hatóságok munkáját jogértelmezési problémák is nehezítették. Mind a mai napig kerülnek elő újabb és újabb információk, de végleg lezárni nem lehet az ügyet. Az olajügy egykori szereplői egymást tartják sakkban, és aki megpróbál borítani, az az egész rendszert veszélyezteti. Az olajügyekben a maffia is érintett volt: Portik Tamásnak, az olajügyekben érintett Energol egyik igazgatójának elfogásától is évekig várta a rendőrség, hogy kihallgatásán választ kapjanak az 1996-1999 közötti robbantások, kivégzésszerű leszámolások több kérdésére. Csakhogy Portik sikeresen bujkált, a nemzetközi körözés sem vezetett eredményre, a hivatalosan terhére rótt bűncselekmények pedig olyan csekély súlyúak voltak, hogy időközben elévültek.  A Népszabadság 2003-ban írt arról, hogy "nemrégiben minden különösebb hírverés nélkül törölték Portikot a körözöttek sorából". Más ügyben azonban 2016 májusában Portikot jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla, súlyosbítva az első fokon kiszabott ítéletet.

 

Forrás: WikipédiaMagyar Narancs

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [6]  Oldalak:   1

MUNKAKÖRI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁÉRT KAPOTT MILLIÓS BÓNUSZT AZ APEH EXELNÖKE

Előbb milliós bónuszt, majd közel duplájára emelt havi bért vihetett haza a Budapesti Corvinus Egyetemről Pitti Zoltán, az adóhatóság korábbi elnöke – értesült a PestiSrácok.hu. Portálunk ráadásul úgy tudja, hogy Pitti a munkakörébe tartozó feladat elvégzéséért cserébe kapta a milliós zsebpénzt, utána pedig a 332 ezer forintról 600 ezer forintra emelt fizetést. Az ex adóhatósági vezető neve onnan is ismerős lehet, hogy elnökségének idején a Pitti Zoltán fia vezette cég juthatott hozzá 1,8 millió forintért egy később 36 millió forintos APEH-követeléshez.

Korrupcióból jelesre vizsgázott Magyarország

Tudományos elismerést kapott két magyar kutató Amerikában, akik a korrupció természetrajzát írták le. Volt honnan meríteni, Magyarország a föld országainak legkorruptabb harmadába tartozik.

"Politikai-gazdasági maffia": jogerős börtönbüntetése elől szökik az MSZP-közeli politikus

A Békés Megyei Bíróság nemrégiben elfogatóparancsot adott ki Szarvas Attila, volt mezőkovácsházi polgármester ellen, akit három rendbeli gazdasági előny jogosulatlan felhasználásának bűntette és folytatólagosan elkövetett társadalombiztosítási csalás bűntette miatt letöltendő börtönbüntetésre ítéltek.

Vádemelés a Körös Volán Rt. olajügyében

Egy korábbi büntetőperben a Békés Megyei Bíróság tanácsvezető bírája azt kérdezte az akkor még csak tanúként meghallgatott Kneifel Istvántól, a Körös Volán Rt. egykori vezérigazgatójától, hogy mit tud az üzemanyag-beszerzésekről, az éj leple alatt a céghez érkező külföldi rendszámú kamionokról, a gyenge minőségű gázolaj miatti műszaki problémákról. Kneifel azt mondta: első számú vezetőként ilyen részletkérdésekről nem tudhatott. A napokban az egykori tanúból vádlott lett, miután a Békés Megyei Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt vádat emelt a Körös Volán Rt. négy korábbi vezetője ellen. A vád szerint az általuk okozott kár eléri a 250 millió forintot.

Megkezdődött az egymilliárd forintos adócsalással vádolt olajforgalmazók pere

A megyei főügyészség szerint a vádlottak 11 millió liter bizonytalan eredetű, nem szabványos minőségű üzemanyagot adtak el többek között a helyi Volánnak, és egy téesznek.
Találatok: [6]  Oldalak:   1