K-Monitor Adatbázis

Sok éve sikeresen pályázik állami pénzekre a Mi Hazánk online szócsövét, a Magyar Jelent kiadó Innovatív Kommunikáció Alapítvány. A Mi Hazánk elnökének, Toroczkai Lászlónak polgármestersége idején is már az Ásotthalmi Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanba bejegyzett civil szervezet 21 820 000 forintra pályázott sikeresen a Nemzeti Együttműködési Alapnál. Ami végülis érthető, nyilván jól jön a kormánynak, ha valaki még nála is lelkesebben migránsozik és buzizik, hiszen így a Fidesz szélsőséges nézetei is egyfajta középutas gondolatoknak tűnhetnek.

Kíváncsian várják, hogy a fideszes propagandistákra is érvényesek-e a hatályos magyar törvények.

Bár nem látják el az eredeti funkciójukat – a pártok támogatásának átláthatóvá tételét –, néhány érdekességet azért feltárnak a most megjelent pártmérlegek.

Megvette-e saját ellenzékét a Fidesz? Hogyan születnek hatalmas magánvagyonok a pártkasszák illegális feltöltéséből? Piaci és politikai szereplők fű alatti együttműködése a közpénzek eltérítésében: így fizeti meg a társadalom a demokrácia működését. A pártfinanszírozás szürkezónáját bemutató cikksorozatunk második része.

Kerüli a nyilvánosságot a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt ellenzéki médiavállalkozó, a DK-frakcióval is tízmilliókra szerződő Páva Zoltán, akinek a cégéhez a titkosszolgálatok szerint a kampányidőszakban több külföldi pénz áramlott, mint Márki-Zay Péter mozgalmához összesen.

A rendelkezésre álló adatok szerint semmit olyat nem követett el a Márki-Zay mozgalmát támogató amerikai szervezet, ami akár az amerikai, akár a magyar törvényekkel ellentétes lenne. Az Action for Democracy ennek ellenére folyamatosan egymásnak ellentmondó közleményeket ad ki, szükségtelen vállalásokat tesz, vezetőjük pedig olyanokat ígér, amiket később nem teljesít.

Tavaly, a választási év előtt médiaépítésre, idén pedig a választási kampányban tartott, politikusokat is felvonultató rendezvényekre kapták a legnagyobb pénzeket a Fidesz-közeli szervezetek az állami civil alapból. A K-Monitorral közösen megnéztük, milyen pályázatokra adott pénzt idén a főleg kormánypártközeli csoportokat támogató Városi Civil Alap program.

Csak formális a jelentősége az 50 napos kampányidőszaknak a Transparency International szerint. A közpénzek átláthatóságáért küzdő civil szervezet jogi igazgatója azt mondta a Híradónak: a kormány és az ellenzék valójában már hosszú ideje kampányol. Szerinte a hivatalos kampányidőszaknak legfeljebb a kampánypénzekkel való elszámolás miatt van jelentősége. Szombat óta országszerte több ezer új kampányplakát jelent meg.

Nemcsak az eddig vélt négymillió, hanem legalább 12 millió eurót (mai árfolyamon durván 4,4 milliárd forintot) toltak bele magyar kormányközeli cégek olyan szlovén médiacégekbe, amik az SDS nevű jobboldali párt propagandáját csinálják – írja a szlovén oknyomozó portál, a Necenzurirano. A portál dokumentumokra hivatkozva azt írja, 2017 és 2020 között legalább 12 millió euró érkezett Magyarországról a szlovén SDS párthoz vagy a párthoz köthető cégekhez. Mint írják, a szlovén R-Post-R nevű médiacég főszerepet játszik a párt propagandájában. Ezt a céget Schatz Péter alapította, aki korábban az MTVA üzleti és termékfejlesztési igazgatója volt, és akinek korábban a Ripost is az érdekeltségébe tartozott. Az oknyomozó portál szerint az R-Post-R nevű céget Schatz vélhetően csak azért hozta létre, hogy a magyar pénzek ide folyhassanak be.

Az Átlátszó által látott szerződések szerint a kormánypárti propagandának beszélő fejeket és mindenügyi szakértést szállító, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. által működtetett Alapjogokért Központ az elmúlt néhány évben közel egymilliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával. Van, hogy a támogatásért cserébe az Alapjogokért Központot működtető cég elvileg semmilyen ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles, néhány kétes színvonalon megvalósított projekt pedig arra utal, hogy ezek csak az egyre jobban kereső beszélő fejek etetésére szolgáló támogatás lepapírozását szolgálták: 2015 és 2019 között az egy munkavállalóra jutó átlagos bérköltség havi 790 ezer forintról 2 millió 70 ezer forintra emelkedett.