K-Monitor Adatbázis

Ha a fővárosi önkormányzat az eddigi gyakorlatot követve az eredeti vételárhoz közeli összegért vásárolja vissza a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-ben lévő külföldi részesedést, akkor 30 milliárdnál is többet költ közműcégeinek reprivatizációjára. Meghökkentő összegnek tűnik ez a BKV megmentése okán ezer sebből vérző városnak. Igaz, mindezt nem feltétlenül saját zsebből fizeti ki.

A vízművek után a szennyvízkezelő cég lehetne a következő felvásárlási célpontja a Fővárosi Önkormányzatnak, hisz ez a vízműveknél is több pénzt termel – a kisebbségi tulajdonos külföldi cégeknek. Ám kérdéses, hogy van-e rá pénz.

Az eredeti vételár kamatokkal terhelt összegéért vásárolta vissza a csepeli központi szennyvíztisztító üzemeltető cégében lévő külföldi részesedést a fővárosi önkormányzat.

A Fővárosi Főügyészség nyomozást rendelt el a két cég 1997-es privatizációja miatt, a gyanú hűtlen kezelés.

A hűtlen kezelés gyanúja miatt folyó eljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi főosztálya folytatja.

Szabad a betekintés a budapesti közmű-privatizációs szerződésekbe – döntött az első fokú bí-róság. Az ítélet alapján kiderül-het: a fővárosiaknak az indo-koltnál valóban több víz- és csatornadíjat kell-e fizetniük.

Nem kizárt, hogy Budapest állandó nyereséget garantált a víz- és a csatornázási művek külföldi befektetőinek a cégek 1997-es privatizációjakor - állítja Újpest polgármestere, aki pert indít a főváros ellen annak érdekében, hogy a szerződéseket hozzák nyilvánosságra.