K-Monitor Adatbázis

Az első Orbán-kormány még a Magyar Fejlesztési Bankot használta gazdasági érdekköreinek erősítésére, jelenleg erre a pénzintézet felvásárlásokat követően több finanszírozási lehetőség is rendelkezésre áll. Ezek közül az egyik új favorit a Külügyminisztérium tulajdonosi felügyelete alá tartozó Eximbank, melynek hitelezési gyakorlata mögött sokszor a külkereskedelem erősítése helyett politikai megfontolások sejthetők. Magyarország az európai Statisztikai Hivatallal szemben alulmaradt, ennek következtében az Eximet (“foglyul ejtett intézményként”) az államháztartáson belülre kell sorolni, ami az államadósság emelkedéséhez fog vezetni. Az EXIM belföldre kihelyezett hiteleinek egyes 124 időszakokban több, mint felét kormányközeli szereplők kaphatták be. Mindez azt követően történt, hogy 2014 nyarán kinevezték az Eximbank vezérigaztóhelyettesének a csekély banki tapasztalattal rendelkező Puskás Andrást, aki korábban Rogán Antal helyettese volt az V. kerületben.

Külkereskedelmi célokkal nehezen magyarázható, hogy Andy Vajna 2015 novemberében 6,72 milliárd forint versenyképességet javító belföldi befektetési hitelt kapott, melyből meg tudta vásárolni a TV2-t, ami az első a kormánypárti média bástyája lett. Később, 2016 áprilisában újabb 1,2 milliárd forint hitelt nyújtott Vajna tévéjének az Eximbank. Ezeket 2016 végén Vajna cége kereskedelmi banki hitelre cserélte. A BudaPart nevű, Orbán Viktorhoz köthető üzletemberhez, Garancsi Istvánhoz kapcsolt, a Kopaszi-gátra tervezett magánberuházás, mely az első budapesti felhőkarcoló építését is magában foglalja, 2016-ban 16,5 milliárd forint hitelt kapott. A kormányzattal jó kapcsolatot ápoló külföldiek is méltán számíthatnak Exim-hitelre. A Párizs Property Kft. beruházása (a Párisi udvar luxusszállóvá alakítása) amellett, hogy 2015-ben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították, 6,85 milliárd forint hitelt kapott, "versenyképességet javító belföldi beruházási hitel” címen. Az Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápoló Mário David portugál politikus fia, Pedro Vargas David az alapkezelője a 6 milliárd forintra tervezett magyar–portugál bilaterális East West European Venture Capital Fundnak, melybe az Exim is beszállt. Ennél nagyobb, 16 milliárd forintos és már európai uniós forrásokat is kezelő alapot kaptak a GB Partners alapkezelő vezetői, Gubicza Ágoston és Boris Mihály, felügyelőbizottsági tagja Holbok Sándor. Az alapra a korábbi Jeremie forrásból működő Prosperitás megszerzésével tettek szert, az Eximbankos forrás elnyerésében pedig a Rogán Antalhoz kötődő családi szálak lehettek Gubiczáék segítségére. 2017 nyarán a Vagyonkezelőt vezető Szivek Norbert közelébe is jutott 15 milliárd forint Exim-hitel. Rokoni kötelékek mozgathatták azt a 15 milliárdos hitelről szóló Eximbank döntést is, amit a Futura-házra és az Apáczai Csere János utca felőli Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár egykori székházára vett fel az Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Zrt. Később, 2017 őszén az Eximbank hitelt a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. hitele váltotta ki. 2017 decemberében a kormányközeli Széles Gábor nyilatkozata és iráni újságok alapján lett egyértelmű, hogy az Eximbank 162 millió dolláros (nagyjából 43 milliárd forintos) legfeljebb 10 éves lejáratú hitele segítségével 1000 Ikarus buszt készül iráni exportra gyártani. A nemzetközi offshore botrányban is felbukkant az Eximbank, mely támogatta annak a konzervgyártó Fit Food Kft.-nek a voltszovjet tagköztársaságokba is irányuló export tevékenységét, mely szerződésben állt az azeri pénzmosoda két fontos offshore vállalata, a nagy-britanniai Polux Management LP és a Hilux Services LP cégekkel. Miközben a bank hitelezése végső soron a költségvetés számára jelent megnövekedett kockázatot, az Exim tevékenysége nagyban hozzájárult a kormányközeli klientúra 2014 utáni gyarapodásához. Az Exim más szempontból is politikaközeli kifizetőhelynek 125 látszik: rendezvényszervezésre rendszeresen a Kuna Tibor érdekeltségébe tartozó, az állami közbeszerzéseken is kivételezett pozíciót elfoglaló Young & Partnerst bízza meg, de a gyanús hátterű Humansoft Kft.-vel is szerződött. (fotó: Index)

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött. 

Rogán Antal (Körmend, 1972. január 29. –) magyar politikus, közgazdász. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) pénzügyi és elméleti közgazdaságtan szakán 1995-ben szerzett diplomát. 1995-től a Széchenyi István Szakkollégium nevelőtanára és demonstrátora, valamint az egyetem pénzügyi tanszékének óraadó tanára, továbbá a Magyar Nemzeti Bank munkatársa volt.

A Fidelitas, a Fidesz ifjúsági szervezetének alapító tagja, aminek 1997 novemberétől egyben alelnöke is volt. 2001-2003 májusa között már a Fidesz alelnökeként tevékenykedett.

Önkormányzati szerepvállalása 2002-ben kezdődött, amikor Budapest V. kerületének önkormányzati képviselőjévé, 2003-ban pedig Belváros-Lipótváros választókerületi elnökévé választották. 2006 és 2014 között polgármesterként dolgozott.

1998 óta országgyűlési képviselő. 1998–2007, illetve 2010-2012 között a Fidesz Országgyűlési Képviselőcsoportjának frakcióvezető helyettese, majd 2012–2015 között frakcióvezetője. 2001–2006 között az Országgyűlés Informatikai és távközlési bizottságának alapító elnöke, 2010-től a Gazdasági és informatikai bizottságának elnöke. 2015-től miniszteri rangban a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, a miniszterelnök kabinetfőnöke.

Törvényi változások miatt, 2014-től összeférhetetlen a polgármesterség és az országgyűlési képviselőség. Ezért 2014 őszén már nem indult az önkormányzati választáson az V. kerületben a polgármesteri tisztségért.