Lapok: |
|
Kulcsszavak: |
A NAV elnöke kormánybiztosként felügyeli a területet, ahol mostohatestvére-üzlettársa kirobbanthatatlan szereplő
Van benne kockázat és összeférhetetlenség, akadnak kétes esetek.
Lévai Tibor
Tiborcz István
Tiborcz Péter
Vágujhelyi Ferenc
Digitális Magyarország Ügynökség Zrt.
Magyar Államkincstár (MÁK)
NAS Kft.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)
Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság
Pénzügyminisztérium
Professzionál Zrt.
adatvédelem
csalás
informatika
közbeszerzés
nyugdíj
összeférhetetlenség
pályázat
rokonok
A NAV elnöke kormánybiztosként felügyeli a területet, ahol mostohatestvére-üzlettársa kirobbanthatatlan szereplő
Vágujhelyi Ferencet és Lévai Tibort összeköti más is. Az Adria-Duna Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nevű családi cégben Vágujhelyi Ferenc az egyik tulajdonos, Lévai Tibor az egyik ügyvezető. Mindez azt jelenti,
az adóhatóság elnöke kormánybiztosként olyan állami informatikai területeket is felügyel, ahol mostohatestvére és üzlettársa kirobbanthatatlan szereplő.
A programozó matematikusként végzett Vágujhelyi pénzügyi rendszerfejlesztőként kezdte szakmai pályafutását, rövid ideig információbiztonsági szakértőként dolgozott az ÁPV Rt-nél, az első Orbán-kormány idején 1999-től 2002-ig az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgató-helyettese, majd a Fidesz következő kormányalakításáig saját önéletrajza szerint a Professzionál Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója volt, amelynek jelenleg szintén Lévai Tibor a vezérigazgatója. A céget a 2004-es nyugdíjbiztosítóval kötött rendszerfejlesztő keretszerződésben a NAS Kft. alvállalkozójaként jelölték meg. A vállalkozás ma is gyakori partnere az államigazgatásnak.
Kovács Zoltán testvére ugyanabban a bírói tanácsban fog dolgozni, mint a Kúria elnökének a felesége
Politikai befolyásolás, visszautasított összeférhetetlenség – e témák uralják a közbeszédet a bíróságokkal kapcsolatban, miközben az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelme miatt több milliárd euró uniós forrástól eshet el az ország.
Lenyúlás lett a „nemzetépítés”, Orbán Viktor környezete csillagászati méretű vagyont harácsolt össze
Trafikmutyi, Elios-modell, Microsoft-ügy, lélegeztetőgép-beszerzés, Orbán Viktor környezetének csillagászati mértékű gazdagodása – csak pár példa arra, miként tette a NER szinte nemzetgazdasági méretűvé a korrupciót. A hatóságokon legfeljebb az óvatlan kis halak akadnak fenn.
A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései
Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei
Mengyi Voldemort Roland
Microsoft magyar állami beszállítói
Microsoft magyar állami beszállítói
Trafikmutyi
Völner-Schadl ügy
Boldog István
Borkai Zsolt
Farkas Flórián
Garancsi István
Lázár János
Mengyi Roland
Mészáros Lőrinc
Orbán Viktor
Simonka György
Szíjj László
Tiborcz István
Völner Pál
Elios Zrt.
dohányipar
erőmű
háttér
klientúra
közbeszerzés
közvilágítás
OLAF-vizsgálat
önkormányzat
pályázat
protekció
rokonok
stadion
ügyészség
Matolcsy Ádám abban a milliárdos luxusvillában lakott, amely a Matolcsy-féle jegybanki alapítványé volt
Persze, miért is ne.
Orbán Viktornak úgy nincs semmije, hogy a családtagjai úsznak a milliárdokban
A miniszterelnöknek nincs már adóssága, de megtakarítása sem, miközben a családtagok érdekeltségeinek a vagyona, értéke lapunk összesítése szerint 2010-hez képest legalább tizenkétszeresére nőtt.
Rejtélyes Völner-közeli milliárdok
Igazi aranybánya a lemondott igazságügyi államtitkár fiához került ingatlanos cég, annak egykori alapítója pedig más üzletben járt jól.
A NER beáldozta, így Völner megbukott
2-5 millió forintos kenőpénzek miatt gyanúsították meg az igazságügyi államtitkárt, akinek a közvetlen családtagjaihoz köthető cég vagyona százmilliós.
Százmilliós vagyona van a Völner családtagjaihoz köthető cégnek
Lapunk átnézte a politikushoz közeli céghálót, és arra jutott: a felesége és fia nevén lévő, 2015-ben alapított vállalkozása ugyancsak jól működik.
517 milliárd forinttal nem akarnak elszámolni Orbánék
Egyetlen szóval sem említette a külügyminisztérium a zárszámadásban a tavalyi botrányos és túlórázott lélegeztetőgép-beszerzést, mintha az meg sem történt volna. Nem tudni mire költött tavaly a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 517 milliárd forintot, a tárca 113 oldalas költségvetési beszámolójából ez nem derül ki. Ez azért különös, mert tavaly a külügy munkatársai több száz milliárd forint értékben vettek túlárazott és sokszor használatlan (non-invazív), illetve szükségtelen lélegeztetőgépeket. A hírek szerint mintegy 20 ezer darabot szedtek össze végül a kormány portyázói, miközben ennek tizedét képes ellátni kiszolgáló személyzettel a magyar egészségügy. A kormány és a külügy az elmúlt egy-másfél évben kitartóan hallgatott a kínos részletekről, azzal hárították el az érdeklődőket, hogy a pénz nem számít, ha emberéletről van szó.
A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései
Nagy Beatrix
Szegi Ildikó
Szeverényi Márk
Fourcardinal Tanácsadó Kft.
Havelock International Ltd.
Külgazdasági és Külügyminisztérium
SRF Silk Road Fund Holding Zrt.
átláthatóság
covid-19
egészségügy
klientúra
lélegeztetőgép
rokonok
túlárazás / pénznyelő
Ázsia
Malajzia
Szingapúr