language

Lapok:

Népszava highlight_off

Személyek:

Schmitt Pál highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Schmitt Pál

Schmitt Pál (Budapest, 1942. május 13. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó (1968, 1972), sportdiplomata, diplomata, közgazdász, politikus, 1983 és 2010 között a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, majd elnöke, 1995 és 1999 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke, 2010 és 2012 között Magyarország köztársasági elnöke.

2012-ben nagy vihart kavaró plágiumügybe keveredett, amikor a HVG hetilap kiderítette, hogy kisdoktori disszertációja majdnem teljes egészében más szerzők műveinek szó szerinti fordítása. Március 29-én a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét, április 2-án lemondott államfői tisztségéről, megtartva a volt államfőknek járó, nagy összegű életjáradékot. Schmitt továbbá az egyetlen olyan magyar köztársasági elnök, aki hivatali ideje alatt egyetlenegy törvényt sem küldött vissza a parlamentnek és egy törvény esetében sem kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [18]  Oldalak:   1 2   >  >>

Schmitt-gate: nem kétséges az ítélet

Nem lesz Magyarországon az államfő holnap, amikor kihirdetik a Semmelweis Egyetem által létrehozott tényfeltáró bizottság plágiumvizsgálatának eredményét. Schmitt Pál még vasárnap Dél-Koreába utazott, és a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) közleménye szerint hivatalos látogatása egészen március 29-ig, csütörtökig tart.

Elhúzzák Schmitt ügyét?

Még a múlt héten segítséget ajánlott a Schmitt Pál plágiumügyét kirobbantó hvg.hu a Semmelweis Egyetemnek, ennek ellenére a hétfőn megalakult bizottság csak március 28-ára végez, és tagjainak névsora is csak akkor lesz nyilvános. Egyes szakértők szerint ez túl hosszú idő, és - mivel alapos volt a sajtó tényfeltáró munkája - akár már ezen a héten le lehetne zárni a vizsgálódást.

Szorul a hurok Schmitt nyaka körül

Még hétfőn megalakult a Schmitt Pál doktori plágiumát kivizsgáló egyetemi bizottság, de ezt csak tegnap jelentette be az eljárást felügyelő dékán. A testület tagjainak névsora titkos, egyelőre annyit tudni, hogy több, mint két hónapot kértek az "alapos tényfeltárásra", majd egy jelentést juttatnak el a Semmelweis Egyetem (SE) vezetésének, amely dönt az államfő doktori címének visszavonásáról.
Találatok: [18]  Oldalak:   1 2   >  >>