language

Akták:

M4-es autópálya (Abony-Fegyvernek) építése highlight_off

Személyek:

Seszták Miklós highlight_off

M4-es autópálya (Abony-Fegyvernek) építése

M4-es autópálya (Abony-Fegyvernek) építése
Bár a szerződésekben uniós forrást emlegettek, kiderült, nem volt uniós fedezet a projekten, a kormány mégis megcsináltatta a cégekkel a munka harmadát. A tender végén öt építőipari céggel kötöttek szerződést, 110 milliárd forintért. A vállalkozásokkal az alábbiak szerint szerződtek:
  • 46,7 milliárd forint, 13,4 kilométer út Abony és a Tisza között – Colas, Swietelsky
  • 32,5 milliárd forint, 2,3 kilométer út és egy Tisza-híd – Közgép, A-Híd
  • 31,5 milliárd forint, 13,2 kilométer út a Tiszától Fegyvernekig – Strabag.

Az építkezések az eredeti tervek szerint 2016 szeptemberében fejeződtek volna be, 2015 márciusban azonban leállították a munkákat. A Miniszterelnökség az építkezés leállítását és a kivitelezői szerződések felmondását az Európai Bizottság kifogásaival indokolta: egyebek mellett felmerült a kartellgyanú, az ügyben a GVH is vizsgálódott, de nem találtak semmi olyat, ami alapján megindíthatták volna a versenyfelügyeleti eljárást. Egy másik ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata szerint a Közgép és az A-Híd olyan alvállalkozókat is alkalmazott az M4-es autópályát érintő kivitelezési munkálatai során, amelyekről nem értesítette a tendert kiíró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t., ezzel megsértették a közbeszerzési törvényt.


Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Végül a projekt befejezésére 2016-ban az immár kegyvesztetté vált Közgép egy olasz céggel 25 milliárddal kedvezőbb ajánlatot tett, mint az "új Közgép", a Duna Aszfalt konzorciuma. A közbeszerzést végül a Hódút, a Duna Aszfalt és az A-Híd nyerte el, az Itinera és a Közgép ajánlatát érvénytelennek minősítette az ajánlatkérő. Utóbbi két cég megtámadta a határozatot a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.

Seszták Miklós

Dr. Seszták Miklós István (Budapest, 1968. október 31. –) magyar ügyvéd, politikus. 2010-től országgyűlési képviselő. 2014-től 2018-ig a harmadik Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere. 

 

1998-tól Kisvárda képviselőtestületének tagja volt. Akkoriban Oláh Albert fideszes polgármester támogatásával választották listáról egy helyi civil szervezet színeiben, de 2010-ben a Fidesz más jelöltet indított, amiben Oláh szerint szerepe volt Sesztáknak. Az Index internetes újság forrásai szerint ezóta rendelkezik Seszták akkora befolyással a városi önkormányzat ülésein, mint a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlésben. A Kisvárda központú egyéni választókerületben 2010-ben és 2014-ben országgyűlési képviselőnek választották. A 2012-es vagyonnyilatkozatok összevetése alapján Seszták Miklós a második leggazdagabb képviselő, csak Veres János volt vagyonosabb nála. (Wikipedia)

 

Seszták Miklós vagyonnyilatkozatai a Vagyonkeresőben

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

Reklámadó, avagy egy barátság vége

Súlyos probléma elé állította a Fideszt és a harmadik Orbán-kormányt, hogy a miniszterelnöknek megromlott a kapcsolata a párt gazdasági holdudvarának meghatározó személyiségével, Simicska Lajossal. Bár nem a reklámadó miatt rúgták össze a port, az új sarc kivetése, vagyis tavaly nyár óta a Simicska érdekeltségbe tartozó médiumok kritikusak a kormánnyal szemben. A jobboldali médiaháború további következménye a közmédia újabb átalakítása és feltétlen kormánykiszolgálóvá válása, valamint az, hogy a Simicska-birodalom helyett a Napi Gazdaság körül formálódik az új Fidesz-közeli magánmédia.
Találatok: [1]  Oldalak:   1