Újra és újra kiderül, hogy a 32 ezer kötvényest jó 200 milliárd forinttal átverő Quaestor-birodalom romjaiban is van még vagyon, de abból leginkább a kiváltságosok mazsolázhatnak.
Harmadik éve zajlik a vád szerint 32 ezer károsultnak különösen jelentős – 77 milliárd forint – kárt okozott, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás és csalás miatt indult büntetőeljárás Tarsoly Csaba és tíz társa ellen a Quaestor-cégcsoport csődje kapcsán. Tarsolyt és nyolc társát még egy 2,2 milliárd forint kárt okozó sikkasztással is megvádolták. Ugyanakkor a tulajdonos-cégcsoportvezetőtől polgári perben 16 milliárd forintot követel a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. felszámolója. Tarsolynak egy külön ügyben felelnie kell azért is, hogy a strómanjára íratta a cégcsoport egyes elemeit.
A Quaestor-ügyhöz kapcsolódóan a cégcsoport egyik tulajdonosával, valamint egy a cégcsoport irányítását színleg átvevő strómannal szemben közokirat-hamisítás bűntette miatt is vádat emelt a Fővárosi Főügyészség.
Másfél évtizede folytat háborút Pilisborosjenő sváb kisebbségével egy távol-keletig nyúló érdekkör, felhasználva a település polgármesterét Küller Jánost is, aki minden módszert és eszközt bevet, hogy gátolja, lassítsa a kárpótlási telkek beépítését. A panaszosok szerint azok a kárpótoltak, akiktől a kommunizmus idején egyszer már elvették mindenüket, egy jól kitalált ingatlanspekuláció, és az ahhoz asszisztáló polgármester által vezetett önkormányzat jóvoltából újra kisemmizetté váltak. Azt állítják, hogy a háttérben milliárdos szocialista brókerek érdekei húzódnak, akiket kiszolgál a helyi vezetés. Jól jelzi ezt, hogy az egyik ingatlanmachinátor, Sáhó Tibor tanácsadóként tárgyal, intézkedik az önkormányzat nevében. Mindeközben a falu megrekedt a múlt században, megfelelő infrastruktúra, úthálózat nélkül.
Megkezdődött Tarsoly Csaba és a tavaly becsődölt Quaestor Értékpapír többi vezetőjének a büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség szerint húsz éven át folyt a csalás és pénzügyi mismásolás a cégnél, Tarsoly viszont semmilyen megbánást nem tanúsított, és a tárgyalás lefújását kérte, mert nem olvashatta el a bizonyítékokat.
Köpött a hatóságoknak, ezért bosszút álltak rajta. Ez a meggyőződése K. Attilának, akit miután milliárdos kárt okozó járulékcsaló bandáról osztott meg információkat a rendőrséggel, elítéltek sikkasztás miatt. A férfi úgy véli, hogy emögött az a vagyonvédelemmel és takarítással foglalkozó milliárdos vállalkozás állhat, amelynek alvállalkozóit felnyomta a hatóságoknál. Az érintett céggel, a T.O.M Controll 2001 Zrt-vel szemben most is költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Cégtemetőt számoltak fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-alföldi pénzügyi nyomozói: a nyomozás során a kezdeti négyről harmincötre bővült a gyanúsítottak száma, az ügyben közokirat-hamisítás mellett adócsalás és sikkasztás miatt emeltek vádat.
A vállalkozói lét árnyékvilágának egyetlen látható eleme sok esetben a stróman. De mivel valós szerepük nem derülhet ki, arról csak keveset tudunk, kik ők valójában.
Milliárdokat sikkasztottak el annak a győrszentiváni bűnszervezetnek a tagjai, akik kacsalábon forgó palotákban éltek, Ferrarival száguldoztak, és még egyházat is létre akartak hozni. A hangos bulikról a rendőrségnek is szóltak, mindenki tudta, hogy adócsalásból élnek, a helyiek mégis jól kijöttek velük. A legjobban az zavarta őket, hogy a családnak munka nélkül is több jutott, mint nekik.
Ötmillió forintot kellett volna fizetnie egy nyomozó által megnevezett ügyvédnek egyik alkalommal azért, hogy kiengedjék az előzetesből - állítja lapunknak adott interjújában Tasnádi Péter, akit az éjszakai élet ismert vállalkozójaként tartanak számon. A több ügy miatt is börtönbüntetését töltő egykori üzletember szerint korrupt rendőrök kreáltak ügyeket ellene, mint ahogy más ismert bűnügyek vádlottai ellen is. Tasnádi Péter a megjelenés előtt élettársa révén letiltotta az interjút, a sajtótörvény alapján közöljük a szöveget.
