K-Monitor Adatbázis

Felső-középkategóriás autóból bérelt kettőt az Út a munkaerőpiacra uniós pályázatban 33 hónapra a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal. Az autókért havonta nettó 385 ezer forintot fizettek, vagyis összesen közel nettó 13 millió forintot. Közadatigénylésünkből az is kiderül, mennyit futottak a kocsik, és azokért a bérleti díjon felül mennyit fizettek.

Sikkasztás gyanúja miatt tett feljelentést a Komárom-Esztergom megyei Császár község önkormányzata a településen zajló bölcsődeépítés kapcsán, ahol a Buda Híd Kft. volt a kivitelező. A cég, amelynek tulajdonosa Lipők Zoltán, Kemecse fideszes polgármesterének a fia, az önkormányzatok beszámolói szerint egymás után tűnt el a településekről, ahol közpénzes beruházásokért felelt. Az anyagi kár mellett a szellemi is jelentős: Császáron például szétszéledt a bölcsődei szakembergárda, a gyerekek és szülők pedig hiába várták a létesítmény megnyitását. Érden most próbálják visszaszerezni a Présház építési területét.

Uniós pénzből épül milliárdos bölcsőde a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kemecsén. A beruházó a Kemecsei Református Egyházközség, a költségeket az adófizetők állják, az öröm pedig a helyeiké – minden ismert tehát, kivéve a kivitelezőt. Az ugyanis nem szerepel sehol. Állítólag a helyi polgármester fiának cége, a Buda Híd Kft. állhatott neki a munkáknak, de hogy valóban így van-e, azt csak a jóisten tudhatja, ugyanis egyetlen hivatal vagy érintett sem volt hajlandó válaszolni erre az egyszerű kérdésre. De más csoda is akad a szabolcsi kisvárosban.

„A gazdálkodás rövid távú finanszírozása nem megfelelően biztosított” – olvasható a nehézkesen megépülő geotermikus erőműveiről elhíresült EU-Fire Kft. legfrissebb cégbeszámolójában. A cégben 15 milliárd forint áll, ehhez képest mindössze egy 158 milliós eredményt sikerült elérniük 2022-ben. A vállalkozás egyetlen alkalommal sem nyert egészségügyi termékekkel kapcsolatos közbeszerzést, igaz, nem is nagyon próbálkozott. Ennek ellenére az állam továbbra is önti a pénzt a kft.-be: a mátészalkai és kocsordi üzemeknek adott 10 milliárdos támogatás után – az MFB Invest Zrt.-n keresztül – tőkeemelés útján részesedést is szerzett a cégben. Arról pedig, hogy nem egy, hanem két nyomozást is folytat a céggel kapcsolatban a NAV, Hadházy Ákos képviselő értesült.

Ha Kisvárda, akkor pénzszórás. A fideszes önkormányzat sok látványberuházás után most nettó 1,3 milliárd forintot költhet el arra, hogy a helyi múzeumnak építsenek egy modern ingatlant. Holott az intézmény mostani épületét nemrég pofozták ki több száz millió forintból. A rendelkezésre álló állami támogatásból a múzeummal együtt beígért tájházra viszont már nem futja.

Tovább folytatódik a stadionépítés Magyarországon: ezúttal Nyíregyháza került sorra, ahol nettó 13,8 milliárd forintból épül a sportlétesítmény az Épkar Zrt. és a Nyír-Wetland Generál Zrt. kivitelezésében. A végösszeg azonban 19 milliárd is lehet, mert márciusban Orbán Viktor miniszterelnök ennyire emelte a stadionra fordítható keretet. Alvállalkozóként a Magyar Építő Zrt. is részt vesz a projektben.

A kisvárdai vár turisztikai célú fejlesztésével eredetileg 2016-ra kellett volna elkészülni, de hatalmas csúszás után csak most találtak rá kivitelezőt. Az 1,4 milliárdos beruházás során a vár 20. századi részeit elbontják, egy új kiállítóépületet is létrehoznak, valamint megszüntetik a vár mellett éktelenkedő focipályát. A vár a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében újulhat meg a volt fejlesztési miniszter, Seszták Miklós városában, ahová az elmúlt évtizedben csak úgy ömlöttek az adófizetői milliárdok.

Az eredeti tervekhez képest duplájára nőtt a Nyíregyházán épülő Atlétikai Centrum kivitelezésének ára. Az elképesztő drágulást az építőipari árak emelkedésével magyarázza az önkormányzat. Nem ez azonban az első túlárazott projekt a városban, miközben az ellenzéki képviselők semmiről sem értesülnek.