language

Intézmények:

Manevi Zrt. highlight_off

Személyek:

Szijjártó Péter highlight_off

Szijjártó Péter

1978. október 30-án született Komáromban. 1995-1996-ban az Amerikai Egyesült Államokban tanult, majd 1997-ben a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett. 2002-ben diplomázott a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem nemzetközi kapcsolatok és sportmenedzsment szakjain.  

A politikai életbe 1998-ban kapcsolódott be, amikor legfiatalabb képviselőként a győri közgyűlés tagjává választották. Az oktatási, kulturális és sportbizottság alelnöke volt. 1999-ben a Fidelitas győri szervezetének alapító elnöke lett. 2001-ben az ifjúsági szervezet egyik országos alelnökévé választották. 2002 óta országgyűlési képviselő, 2010-től Orbán Viktor miniszterelnök személyes szóvivője, 2012-től külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár, 2014-től külgazdasági és külügyminiszter. Az Oroszországgal való kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért 2021 decemberében Barátságért érdemrendben részesítette az orosz kormány, melyet Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől vett át Moszkvában.

Nős (2009), felesége Szijjártó-Nagy Szilvia (1975) pedagógus. Két gyermekük van: Péter (2011) és Patrik (2014).

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [6]  Oldalak:   1

Újabb ingatlant vett Szlovákiában a Szijjártó embereivel kitömött alapítvány

A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány egyik leányvállalata idén februárban vásárolta meg a Bártfa (Bardejov) történelmi belvárosában található épületet. A rózsaszín sarokházban korábban évekig OTP-fiók üzemelt, most hosszú távú bérbeadásra kínálják ismeretlen összegért. A Szijjártó Péter külügyminiszter embereivel kitömött alapítványnak ezzel együtt már 26 ingatlana van öt környező országban, és csak Szlovákiában 14 darab.

Rózsadombi villába költözött a Szijjártó embereivel kitömött ingatlanos alapítvány

Leadta 2022-es pénzügyi beszámolóját a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, valamint két cége, a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. is. A korábban állami tulajdonú vállalatok 3,6 milliárd forint hasznot termeltek tavaly a kormány által létrehozott szervezetnek, amelyet Szijjártó Péter külügyminiszter emberei vezetnek. A beszámolókból az is kiderül, hogy tavaly egy közös, új székhelyre költözött az alapítvány és két cége. A főváros II. kerületében található ingatlan tulajdonosa Matolcsy György unokatestvérének cége.

Kastélyt és várromot is vett Szlovákiában a Szíjjártó embereivel kitömött alapítvány

Bethlenfalva, Késmárk, Lőcse, Nagykövesd, Trencsén: ezeken a felvidéki településeken szerzett meg újabb ingatlanokat a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány egyik leányvállalata. Így már 24 olyan épületről tudunk, amit a Magyar Állam által létrehozott alapítvány a Trianon előtt Magyarországhoz tartozó területeken vásárolt.

Sok százmilliárd forintos állami vagyont kaptak, de még email-címük sincs

Összesen 16 külföldi ingatlanja van a közpénzzel kitömött alapítványnak, amit Szijjártó Péter helyettese vezet

Az idén bejegyzett Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak (KEÉÖMA) indulásként két állami céget és ezzel bő 15 milliárd forintnyi állami vagyont ajándékozott a kormány, majd ezt még kiegészítette közel 25 milliárd forint készpénzzel. Bár a Magyar Levente külügyi államtitkár által vezetett KEÉÖMA elvileg közfeladatot lát el azzal, hogy megvásárol és (majd) felújít magyar kötődésű ingatlanokat a Kárpát-medencében, a tevékenységéről semmi nem nyilvános, még honlapja sincs. Ennek ellenére annyi biztos, hogy az alapítványnak adott cégeknek és azok külföldi leányvállalatainak jelen ismereteink szerint összesen 16 darab ingatlanja van a környező országokban. Térképre tettük mindet, és felrajzoltuk az egyre bonyolódó céghálót is.

Lehetetlen kiigazodni a határon túlra adott magyar közpénzszázmilliárdok kusza rendszerén

A határon túli magyar közösségeket rengeteg, évről évre növekvő mennyiségű magyar közpénz célozza 2010 óta. Az összegek jelentős része valós és fontos feladatokat végző szervezetek költségvetését gyarapítja, ugyanakkor az egész rendszer elválaszthatatlan a helyi fideszes klientúraépítéstől. Mindezt a pénzosztás átláthatatlansága, a költségek állandó sokszorozódása és a támogatások odaítélésének különös módjai támogatják, a dolog pedig már a szlovák kormány szemét is csípi. Cikksorozatunkban a dél-szlovákiai magyar közpénzek egy nagyobb szeletét – lévén a teljes kép feltárása a transzparencia hiánya miatt esélytelen – és a pénzmozgás politikai következményeit mutatjuk be.
Találatok: [6]  Oldalak:   1