K-Monitor Adatbázis

A borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felelős Ormosszén Zrt.-t 2022 végén vette meg az állam. Az adásvételi szerződést és a vételárat eddig titkolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., de pereltünk a közérdekű adatokért, és nyertünk a bíróságon. Az állami cég ezután végre elküldte a megállapodást, amelyből kiderül, hogy közel 4 milliárd forintot fizettek az Ormosszénért, amelynek a többségi tulajdonosa a „baloldal vörösbárójaként” emlegetett Leisztinger Tamás volt. A dokumentumban szerepel egy másik vállalat is, ám az arra vonatkozó információkat kitakarták.

2022 végén a kormány 970 millió forintnyi EU-s támogatást adott a „Mézfeldolgozó fejlesztése a Fulmer GmbH dunavarsányi üzemében” című projektre, azt azonban nem hozták nyilvánosságra a kormányzati honlapon, hogy pontosan milyen beruházásra adták a cégnek az uniós pénzt. Közadatigénylésben kértük ki az Államkincstártól a támogatás iratait, de azt válaszolták, hogy nem adják ki őket, mert „nem nyilvános támogatási adatnak minősülnek”. Ezzel nem értünk egyet, hiszen közpénzről van szó, ezért a bírósághoz fordulunk.

Az elsősorban nyugdíjasokra specializálódott, közérzetjavító, állapotfelmérést hirdető cégek egyik korábbi vezetője, Ökrösi Levente egy olyan zuglói civil szervezet nevében koszorúzott október 23-án, amely évről évre sorra nyeri a Városi Civil Alap pályázatait. Az egyesület hátterében jelenlegi és korábban aktív kormánypárti politikusokat vagy Fideszhez egyéb úton kötődő szereplőket is találni. A kormánypárti kapcsolatok Ökrösi esetében is figyelemreméltóak, olyannyira, hogy az Átlátszó több forrásból úgy értesült: sokáig szó volt arról, hogy fideszes színekben indulhat a 2024-es önkormányzati választáson a 14. kerületben. Borbély Ádám, a Fidesz zuglói választókerületi elnöke a cikksorozatunk megjelenése után cáfolta ezeket az értesüléseinket.

Több százmillió forint közpénzből épült fel Újbudán egy civilszervezet-hálózat a fideszes polgármester-aspiráns, Király Nóra körül: a FICSAK, a Zöld Követ és más szervezetek a Városi Civil Alaptól kaptak pénzt, de EU-s forrásokat is lehívhattak, majd Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodájának köszönhetően is milliókhoz jutottak. A Kabinetiroda olyan szervezeteknek is juttatott közpénzt, amelyek négy évvel ezelőtt az akkori fideszes polgármesternek kampányoltak.

Önkormányzatok, cégek és egyéb szervezetek között bukkant fel egy titokzatos „gyuszika” nevű pályázó egy, a Magyar Államkincstár oldalán közzétett táblázatban. Az adatsor az államtól igényelt és kiutalt támogatásokat tartalmazta, amely szerint „gyuszikának” 1 milliárd forintot ítéltek oda. A Nemzeti Választási Iroda azonban ezt cáfolta, mondván, a támogatói adatsor fiktív, és a tesztelést követően maradt véletlenül a rendszerben. A Magyar Államkincstár pedig nem ellenőrizte a táblázat valóságtartalmát, arra ugyanis elmondásuk szerint nem jogosultak.

A Magyarországnak szánt 21,8 milliárd eurónyi, vagyis közel 8300 milliárd forint összegű uniós támogatás zárolásának okairól készített a Magyar Helsinki Bizottság interaktív weboldalt Eltékozolt lehetőségek címmel. Az anyagból kiderül, hogy megannyi feltételnek kellene ahhoz teljesülnie, hogy hazánk megkaphassa ezeket a pénzeket.

A Bethlen Alapról szóló törvény és a közpénzes támogatásokról szóló jogszabály alapján nem vehetnék fel a Városi Civil Alap támogatásait a politikai tevékenységet folytató szervezetek. Azonban egy kiskapu és az állami forrás sajátos elszámolása miatt mégis szabadon folyhatnak az állami milliók olyan egyesületek felé is, amelyek a választásokon akár hivatalos jelölőszervezetként is beálltak kormánypárti jelöltek mögé.

Nem végződött jól a tavalyi év a Nyugat Kapujában Kft. számára, amely egy nagyszabású történelmi filmet készít a tatárjárásról. A Nemzeti Filmintézet 2,5 milliárd forinttal támogatta a film elkészültét, a forgatás majdnem egy éve, 2023 februárjában fejeződött be, jelenleg az utómunka van folyamatban. Az alvállalkozók egy része még mindig a pénzére vár, közben az angol partner cégnél is változások voltak.

Hosszas pereskedés után kaptuk meg a Miniszterelnökségtől az Antall József Tudásközpont 2021-ben készült átvilágítási jelentését, ami miatt megszüntették a szervezet állami támogatását. A dokumentumban horribilis utazási és szállásköltségek szerepelnek, valamint egy szerződés azzal a céggel, melyben tulajdonos volt a tudásközpont vezetőjének, Antall Péternek a felesége. Erről szóló cikkünk után Vadai Ágnes országgyűlési képviselő Polt Péternél érdeklődött a témában, a legfőbb ügyész tájékoztatása szerint pedig a NAV-nál van az ügy.

Frissen alapított, korábban semmilyen látható tevékenységet nem végző, viszont fideszes és fidelitasos vezetésű ifjúsági szervezetek is milliós közpénztámogatást kaptak a Városi Civil Alap program tavalyi keretéből. A fiatalok körében alacsony a Fidesz-KDNP népszerűsége, a kormány valószínűleg ezt próbálja orvosolni a VCA segítségével, ahol a támogatott szervezetek között látványosan megnőtt az ifjúsági profilú szervezetek száma.