K-Monitor Adatbázis

Nyoma sem maradt a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-botrány egyik legfontosabb cégének, a Sistrade Kft.-nek. A társaság április 1-je óta egyszerűsített végelszámolás alatt állt, november 3-án pedig végleg törölték, így megszűnt létezni. A Sistrade tulajdonosa Hamar Endre ügyvéd volt, aki Tiborcz István régi üzlettársa, egy iskolába járt vele, 2011-től pedig közös vállalkozást vittek Hamar & Tiborcz Jogi és Gazdasági tanácsadó és Szolgáltató Kft. néven.

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]

Egyre csak szivárognak kifelé a Tiborcz István-féle Elios gyanús közbeszerzéseiről készült OLAF-jelentés részletei. Most éppen a cég kalocsai pályázatával kapcsolatos aggályok kerültek nyilvánosságra.

Attól az embertől kértek független árajánlatot Zalaegerszegen a közvilágítás felújításakor, akinek egyik cége később az Elios beszállítója lett. Az akkori polgármester, Gyutai Csaba azóta hűtlen kezelési ügybe keveredett, ennek ellenére ő felügyeli a 40 milliárd forintos uniós támogatáshoz jutó kastélyfelújítási programot.

Hét céget és ennél is több magánszemélyt nevezett meg érintettként az Elios-ügyben az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF a birtokunkba került jelentésében. Ennyi résztvevő bőven elég a bűnszövetséghez vagy a bűnszervezethez, de persze csak akkor, ha a Polt Péter vezette ügyészség vizsgálata talál bizonyítékot bűncselekményre. Az uniós szervezet mindenesetre költségvetési csalás gyanújával adta át a dokumentumokat a magyar hatóságoknak és javasolta a szervezett bűncselekmény nyomainak vizsgálatát is. Bemutatjuk az ügy eddig kevésbé ismert szereplőit is.

A Tiborcz-cég Elios egyik vezetőjén keresztül előre egyeztetett Szekszárd fideszes irányítóival a közvilágítási pályázatról. Ezek után olyan indulási feltételek kerültek a pályázati kiírásba, amelyeket kizárólag az Elios tudott teljesíteni. Az uniós nyomozás során az is bebizonyosodott: az Elios üzletági vezetője az elvileg független pályázat-előkészítői munkán is rajta tartotta a kezét.

Újabb részletek derültek ki arról, hogy mit talált a Tiborcz István-féle Elios közbeszerzéseivel kapcsolatban az EU csalás elleni hivatala, az OLAF. Radócz Zoltán szolnoki MSZP-s képviselő ugyanis kikérte ki az önkormányzattól azt a levelet, amelyet az OLAF eljuttatott Szolnok önkormányzatának a vizsgálatról, ezt pedig elküldte az Indexnek. Ebben a levélben a hivatal részletesen leírja azokat a tényeket és észrevételeket, amelyeket a város két közvilágítási közbeszerzéséről talált, és lehetőséget ad az önkormányzatnak, hogy észrevételeket tegyen ezekkel kapcsolatban. A levél 2017. októberi keltezésű.

A Fidesz először megpróbálta Bajnai-kormányra tolni a miniszterelnök vejének szabálytalan közbeszerzései miatt indult OLAF-vizsgálatot, majd előhúzták a kalapból Simicskát. Eddig sem volt titok, hogy a Fidesz egykori csúcsoligarchája évekig üzletelt Orbán vejével, de két fontos kérdésre még nem kaptunk választ. Miért szállt be Simicska Tiborcz cégébe? És ami ennél is érdekesebb: miért szállt ki néhány héttel Orbán Ráhelék esküvője előtt? A sajtóban eddig főleg azt emlegették, hogy az ifjú pár nászajándékba kapta a közpénzből felpumpált céget, pedig ennek pont az ellenkezője történt. Mindeközben a kormányban nem aggódnak túlzottan az OLAF-jelentés miatt.

A napelempiac állami fojtogatását figyelve akár azt is gondolhatnánk, hogy a kormányoldalon – az atomba vetett vakhit vagy egyéb ok miatt – végképp lemondtak a Napról mint energiaforrásról. A valóságban, ahogyan a következőkben részletesen bemutatjuk, ez csak a látszat, vagy legfeljebb a valóság egyik fele: nagyon is látják ők az üzletet a napenergiában, de szeretnék megtartani maguknak.

Tiborcz István nagyot kaszált, mielőtt kiszállt a cégeiből. Lapunk a cégbíróságra leadott dokumentumokból megtudta: a közbeszerzéseket sorra nyerő társaság a 2014-es teljesítménye után 470 millió forint osztalékot fizetett tulajdonosainak. Méghozzá teljesen legálisan.