language

Kulcsszavak:

juttatás highlight_off

Akták:

TAO-pénzek highlight_off

TAO-pénzek

TAO-pénzek

Az Orbán-kormány a társasági adó szabályozásának (1996. évi LXXXI. törvény) átalakításával lehetőséget teremtett arra, hogy az adózók az alábbi kedvezményezett célokra tegyenek felajánlást:

  • a) filmalkotás támogatására

  • b) előadó-művészeti szervezet támogatására (2018-ig)

  • c) látvány-csapatsport támogatására. 

2014-ben 17 milliárd volt a magyar színházi élet TAO-bevétele, ami Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szerint nem azokhoz jutott, akik meg is érdemelnék, és rászorulnak, hanem azokhoz, akik ügyesek. A szakmai szervezetek a TAO-rendszer újragondolását, a pályázati folyamat nagyobb nyilvánosságát tartották kívánatosnak. 

2018-ban a kormány bejelentette: a visszaélések és egyenlőtlenségek miatt megszünteti előadó-művészeti szervezetek tao-támogatását és a támogatások elosztása a kormány elbírálása alá kerül. Bár Gulyás Gergely kijelentette, miszerint „a kulturális támogatás nem politikai alapon történik”, látható, hogy a kultúrtao eltörléséből a kormányközeli kulturális intézmények profitáltak, miközben rengeteg független színházi társulat jövője vált kérdésessé. Bár érkeztek ígéretek ígért a kieső támogatások kompenzációjára, ennek elosztása szintén egyenlőtlenre sikeredett: a Nemzeti Színháznak – nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítését követően – a jegybevétele után 76 millió forintra jogosult összeg helyett eredetileg ennek több, mint tízszeresét (800 millió forintot), végül “csupán” ötszörösét (400 millió forintot) ítélte meg az EMMI. 

A sportcélú támogatás utáni adókedvezmény (az adózás előtti eredményt csökkentő) igénybe vétele 2012 óta folyamatosan növekszik. A Transparency International 2015. októberi jelentése szerint a látványsportágak átláthatatlanul jutottak négy év alatt 200 milliárd forint támogatáshoz. A tanulmány szerint a TAO-támogatásokon keresztül folyósított pénzek a kormány állításával szemben nem magánadományok, hanem közvetett állami támogatások - így kezeli azt az Európai Bizottság is. A 200 milliárd forintból 75 milliárdot a labdarúgás kapott, a legnagyobb nyertes pedig a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány, mely úgy kapta meg ennek a 12%-át, hogy összesen 1100 klub osztozott a pénzen. A felcsúti stadion 3,1 milliárdos költségvetéséből 2,55 milliárdot fedezett a TAO-támogatás, a G7 összesítése alapján pedig 2021-ig összesen 35 milliárd adóforint érkezett támogatás formájában az alapítványhoz. Bár Felcsút kiemelkedik a TAO-támogatások tekintetében, a Seszták Miklóshoz köthető Várda Sport Egyesület és a Tállai András-féle Mezőkövesd Zsóry FC is jelentős TAO-támogatásokkal gazdálkodhat. Mindez bizonyítéka annak, hogy a politika összefonódik a sporttal, hiszen a látványcsapatsportok szövetségeit politikusok irányítják, ráadásul a támogató cégek kiléte is ismeretlen marad. Okkal feltételezhető, hogy ezek a gazdasági szereplők nem jótékonykodásból, hanem politikai kapcsolataik okán csatornázzák a sportba az amúgy a költségvetésbe befizetendő társasági adójukat.

A kritikák ellenére 2016 őszén a Nemzetgazdasági Minisztérium sürgősséggel beterjesztett és megszavazott törvénymódosítása szerint ezentúl adótitok, hogy ki mire kapott adókedvezményt, illetve adótitok lesz az összes olyan felajánlás is, amelyek leírhatóak az adóból. Egy 2016 októberi bírósági ítélet nyomán ugyanakkor a TAO-kedvezmény közpénznek számít, amivel el kell számolnia a felhasználójának.

A kormány a 2016-os évre mindössze 64-69 milliárd forint társaságiadó-veszteséget tervezett a költségvetési törvényben, ehhez képest a látvány-csapatsport támogatás adóvesztesége két éve 135 milliárd forintot tett ki. Vagyis a TAO-támogatások eddigi rekordévében a tényleges adóveszteség kétszeresen felülmúlta a tervezett mértéket. Míg idehaza tagadta, addig Brüsszelben elismerte a magyar kormány, hogy a látvány-csapatsport támogatási rendszer állami pénzből működik. 2011-2021 között a TAO-rendszernek köszönhetően a költségvetési összegeken felül még 1107 milliárd áramlott a sport területére.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [6]  Oldalak:   1

Milliárdos károkozás? Folyik a felszámolás és a nyomozás az orosházi kézilabdaklub ügyében

Az adóhatóság tucatnyi végrehajtási határozata után a Gyulai Törvényszék megindította a felszámolási eljárást a jelentős tartozást felhalmozó Orosházi Férfi Kézilabda Sportegyesület ellen. A NAV elismerte, hogy nyomoz, míg a kézilabda szövetség és a sportállamtitkárság mindent ellenőriz. A követelések és a rendelkezésre álló források köszönőviszonyban sincsenek egymással. Akár milliárdos lehet a károkozás mértéke

Már látni a jövőt. Foci az Orbán-világban és utána

Oly mértékben függ anyagilag a kormánytól a magyar foci, hogy a legkisebb változás is bedöntheti a sportágat – legyen akár az csupán egy rosszul végződött ­házasság, hogy egy esetleges kormányváltást már ne is említsünk

Csaknem 4 milliárd forint TAO-pénzt öntöttek tavaly Orbán Viktor kedvenc focicsapatára

A taoprogram 2011-es bevezetése óta 923 milliárd forintot gyűjtöttek össze a sportszövetségek és -egyesületek. Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) a pénzzel leginkább megszórt entitás. A miniszterelnök falujába tíz év alatt 36,3 milliárd forint futballtámogatás érkezett:tavaly a Felcsút 3 milliárd 873 millió forinthoz jutott hozzá. Összességében tíz év alatt taózásból 356,7 milliárd forintot kapott a magyar foci, míg kézilabdára 213,9 milliárd, kosárlabdára 149,8 milliárd, vízilabdára 93 milliárd jégkorongra 78,4 milliárd forint ment ez idő alatt. A tao-programhoz négy éve csatlakozó röplabda 31,2 milliárd forintnak örülhetett eddig.

Másodosztályú kézilabdacsapat edzője és klubelnöke is 9 milliós Jaguart használ

A ceglédi klub adósságban úszott, a kormány az év végén majd 220 millióval kisegítette, az elnök rá egy hétre szerződést kötött két felső kategóriás autó bérlésére.

17 milliárdnyi közpénzt kapott a Fradi tavaly

A 2017-es 197,7 milliós veszteség után tavaly -130,8 millió lett a tárgyévi eredménye. Ez annak köszönhető, hogy bár a bevételek a korábbinál valamivel magasabb szinten alakultak - 5,7 milliárd folyt be a kasszába -, a kiadások is növekedtek (5,8 milliárdra), így azok meghaladták a befolyó forintok összegét. Az EMMI korábban említett 590 milliója mellett kaptak még 1 milliárdot hároméves időtartamra a fejlesztések támogatására, ebből tavaly semmi nem költöttek el, egy részét 2017-ben használták fel, és az idei évben tervezik a megmaradt összeg elköltését. Ugyanez mondható el arról az EMMI-től érkezett 14,9 milliárdról, amit a népligeti rekonstrukcióval összefüggésben kaptak. Az összeg felhasználása 2018.01.01 - 2020.12.31 között történhet, ám mint írják a szöveges részben, a Fradiváros I. ütemének II. részében tervezett beruházások támogatását szolgálja ez az összeg, ezek azonban még nem kezdődtek el, így a támogatás felhasználása még nem történt meg.

Orbán Viktor tényleg sajátjaként használja a felcsúti sportakadémiát

Sosem volt titok, hogy a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) közel áll a miniszterelnök szívéhez. Az akadémiát működtető alapítványt 12 éve Orbán Viktor maga alapította, 2010 óta pedig – hogy, hogy nem – olyan szabályozási környezet alakult ki, hogy Felcsúton az elképzeléseknek kizárólag a fantázia szab határt – pénz mindig jut rájuk.
Találatok: [6]  Oldalak:   1