K-Monitor Adatbázis

Dúsgazdag üzletemberek tucatjai alakítottak vagyonkezelő alapítványokat az elmúlt hónapokban, akik szoros kapcsolatban állnak az Orbán-rendszerrel. A trendi alapítványi megoldás a bizalmi vagyonkezelőknél is jobban védi a magánszférát.

A kormány annyira meg akarja szerezni a budapesti repülőteret, hogy szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokat is kész volt átengedni azoknak a befektetőtársaknak, akik hozzásegítik ehhez. Ha eljutnak a szerződésig, Orbán Viktor barátai újabb üzletekhez jutnak.

Az Orbán-rendszer a legnagyobb üzleteit a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. bevonásával bonyolítja, amely hazai és nemzetközi ügyvédi irodák egész sorát foglalkoztatja jó pénzért.

Elvben nyilvános, gyakorlatilag nem az, hogy kik a magyarországi gazdálkodó szervezetek tényleges tulajdonosai. A magántőkealapok gazdáit pedig – megszegve az uniós szabályokat – fel sem kell tüntetni a listán. Ez eddig nem szúrta az EU-s hatóságok szemét.

Hogy miként gyötrik a kiszemelt cégeket, azt igen jól nyomon lehet követni a nagy külföldi élelmiszer-kereskedelmi láncoknál – olyanoknál, mint a Lidl, az Aldi, a Tesco, a Penny vagy a Spar, írja a német hírtelevízió oldala.

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.

A 2022-es gazdasági visszaesést még az államhoz közel álló cégek is megérezték, a kormányközeli kommunikációs vállalatok és hírességek azonban még a tavalyi évet is masszív bevételekkel zárták.

Soha nem voltak ennyire beszédesek azok a külföldi vállalatok, amelyeknek a kiszorításán a magyar kormány ügyködik. Elkezdték nyilvánosságra hozni a megfélemlítés konkrét módszereit, ami megnehezíti, hogy az ország hozzájusson a várt 28 milliárd eurónyi uniós támogatáshoz.

A cégvezetés szerint piaci hitelről van szó.

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.