K-Monitor Adatbázis

Dúsgazdag üzletemberek tucatjai alakítottak vagyonkezelő alapítványokat az elmúlt hónapokban, akik szoros kapcsolatban állnak az Orbán-rendszerrel. A trendi alapítványi megoldás a bizalmi vagyonkezelőknél is jobban védi a magánszférát.

Sem az előző, sem a jelenlegi politikai garnitúrának és gazdasági holdudvaraiknak nem fűződik érdekük a 4-es metróberuházás szabálytalanságainak feltárásához. Régi szereplők tűnnek föl új mezben, új politikai kötődések szülnek új mentességeket.

Alighanem ezerszer megbánták a Magyar Telekom vezetői azt is, hogy bevezették a cég részvényeit a New York-i Értéktőzsdére. És azt is, hogy a Balkánon, Macedóniában, illetve Montenegróban terjeszkedtek. A társaság gyanús szerződéseiből 12 évnyi pereskedés és sok tízmilliárd forintnyi kiadás lett. Immár végleg vége az ügynek, az utolsó jogi eljárás is lezárult.

Az internetadó is ékes példája annak, hogy a magyarországi vállalatok megpróbálnak együtt élni a nem piacbarát kormányzással. Négy év kormányzás után még mindig él a hit, hogy párbeszéddel, különalkukkal lehet enyhíteni a kormányzás őket sújtó intézkedéseit.

A korrupció csatornáit vagy az együttműködés platformjait nyitják meg a stratégiai megállapodások? A TI legújabb tanulmánya szerint mindkettőt és egyiket sem.

Pörögnek az események a Mol körül. A Figyelő eddig nem ismert részleteket tudott meg az INA-ügyről és a Szurgutnyeftyegaz-féle pakett visszavételéről.

A negyedik mobilszolgáltatóra kiírt, és győztes kihirdetése nélkül megszüntetett pályázat ügyében korrupció gyanújába keverték az ügyben illetékes Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnökét, a nyeretlen pályázók és a mobilpiacot uraló nagy szolgáltatók kapcsán pedig felvetődött, hogy vitatható módszerekkel próbálták befolyásolni a tender eredményét.