K-Monitor Adatbázis

„Ne olyan beszélgetéseket képzelj el, hogy megmondja, hogy ki fog rúgni, hanem mondjuk, hogy nem örül annak, hogy megszűnt a bizalom. Hogy nem érti, a főépítész véleménye miért különbözik a polgármesterétől. Akkor én mondtam, hogy hát igen, öt év szakmai egyetem a különbség” – mesélte Dienes János, Zugló korábbi főépítésze, amikor arról kérdeztük, milyen volt a viszonya Horváth Csabával, a kerület MSZP-s polgármesterével.

Füstöltek a szavazógépek az Országgyűlésben kedd délelőtt, a képviselők döntöttek: a rákosrendezői beruházást is megalapozó államközi megállapodásról, arról, hogy a jövőben az igazságügyi miniszter hozzáférést kaphat a bírósági és ügyészségi határozatokhoz, de eldőlt az is, hogy az állam kisajátít tíz józsefvárosi ingatlant, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek adja azokat.

A szakmai szervezetek riadtan tekintenek egy készülő törvényre, amely akár a nagy cégek részvényeseinek a tulajdonjogát is érintheti. Hasonló szabályokra több országban van példa, a magyar kormány viselt dolgai miatt azonban sokan attól tartanak, hogy ebből a törvényből is politikai bunkósbot lehet. A GVH szerint nincs itt semmi látnivaló, a készülő hatáskörei csak preventív célokat szolgálnak annak érdekében, hogy az erőfölényes helyzetek ne eredményezzenek további versenytorzulásokat.

Az energiapiac nem rövid távú, hanem hosszú, de legalábbis középtávú gondolkodást kíván. Most azonban, ahogy egy energetikai szakember a Telexnek fogalmazott, azt látják, amit a römiben és a bridzsben is tiltanak a szabályok: a kormány néha letesz egy kártyalapot az asztalra, valahová elkötelezi magát, és amikor már a többiek valahogy reagáltak, visszavenné a lapot, módosítaná a döntését. Szakemberek szerint ezt tette most egy új, megújuló erőművekre vonatkozó rendelettel is.

Szokatlanul kemény, de egyáltalán nem szokatlan tartalmú gazdaságpolitikusi összecsapás bontakozott ki Magyarországon az elmúlt héten. Azért nem szokatlan, mert Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke és korábbi alelnöke, Nagy Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetője között régóta nagyon erős az ellentét.

A dohánykoncessziók Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől átkerülnének az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz, vagyis Lázár Jánoshoz – derül ki a kormány oldalán nemrég megjelent rendelettervezetből, amit a K-Monitor vett észre. A mostani rendelettervezet az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz telepítené a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázattal, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység gyakorlására jogosító koncessziós szerződéssel kapcsolatos tevékenységeket. A rendelet indoklásában semmi magyarázat nincsen arra vonatkozóan, hogy miért van erre szükség.

Kedden fogadta el a parlament a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről és a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló szóló törvényjavaslatot. A jogharmonizációs célú törvényjavaslat egyebek mellett szabályozza az úgynevezett belső visszaélés-bejelentési rendszert, amelynek révén a köz- és a magánszférában foglalkoztatottak a tapasztalt jogsértéseket bejelenthetik, írja az MTI.

Csaknem másfél év telt el azóta, hogy a rendőrség letartóztatta Schadl Györgyöt, majd pár héttel később Völner Pál lemondott az államtitkári posztjáról. Míg a Magyar Orvosi Kamara egyes jogköreit és az orvosok kötelező tagságát két nap alatt eltörölték, az előzetes letartóztatásban ülő Schadl György a mai napig a végrehajtói kar elnöke lehet. Sőt, a kormány Gulyás Gergely állítása szerint még csak nem is foglalkozott az elmúlt hónapokban a végrehajtói rendszer finomhangolásával; nem látnak rendszerhibát, és Varga Judit felelőssége sem merült fel a helyettese korrupciós ügyében. Orbán Viktor pár hete azt mondta, szívesen fogadnak javaslatokat a végrehajtói rendszer átalakítására, a kormánypárti képviselők azonban tárgyalni sem hajlandóak az ellenzék indítványait.

Kevesebb mint egy hétvége elég volt a Fidesznek, hogy megalkosson egy hamis narratívát, amivel megindokolták az orvosi kamara kiherélését. A videóban bemutatjuk, hogyan dolgoztak a hatalom emberei kifinomult összhangban a valóságot meghajlító történet felépítésén.

Részletes cikk jelent meg a német Spiegel online kiadásában, amiben azzal foglalkoznak, hogy a magyar kormány hogyan próbálja kiszorítani a német cégeket az országból. Az írásban, aminek központi témája Orbán Viktor és az ő viszonya a német iparhoz, a szerző konkrét példának jelöli meg, amikor két németországi építőipari beszállítócég, a Heidelberg Materials és a Schwenk Zement vezetői levelet kaptak egy – a Transparency International szerint kormányközeli – magyar vállalkozótól arról, hogy felvásárolnák a két cég magyarországi leányvállalatát, a Duna-Dráva Cement Kft.-t.