K-Monitor Adatbázis

Tavaly év végén hangzott el először, hogy várhatóan minden idők legdrágább magyar hídja épülhet meg Mohácsnál a közeljövőben. A 300-320 milliárdos összegről a makói Rádió7-nek adott interjújában beszélt Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter által megjósolt számok mára valósággá váltak, hiszen megjelentek a beruházásra kiírt tender legfrissebb dokumentumai. Ezek szerint a legolcsóbb, nettó 294 milliárdos ajánlatot (a Szijjártó Pétert megjachtoztató) Szíjj László Duna Aszfaltja adta, így elvileg ők végezhetik el az útépítést is magába foglaló munkálatokat.

Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, amely üzleti titokra hivatkozva nem akarta kiadni a Penta Általános Építőipari Kft. és VIANOVA 87 Közmű és Útépítő Zrt. párosának nyertes árlistáját. Pedig ebből lehetne valamilyen szinten megállapítani, hogy a cégek a piaci árnak megfelelően vagy éppen túlárazottan végzik-e az útkarbantartási munkákat Zuglóban egy 800 millió forintos keretmegállapodás részeként. A bíróság nem fogadta el a két társaság védekezését, hogy az adatok kiadása aránytalan sérelmet okozna számukra.

Amióta Magyar Péter, a Diákhitel Központ volt vezetője túlárazott szerződésekről beszélt egy interjúban, kiemelt figyelem övezi az érintett állami kommunikációs és rendezvényszervezési tendereket. Ezek állandó nyertesei a milliárdos Balásy Gyula cégei, amelyek most közös közleményt adtak ki a róluk megjelent cikkek kapcsán. Ebben többek között az áll, hogy jogi útra terelik az ügyet. Lapunk is többször írt a cégcsoport gyanús győzelmeiről, illetve mi is peres úton próbáljuk megszerezni az általuk kötött szerződések árlistáit. Ezek igazolhatnák vagy cáfolhatnák ugyanis a túlárazásokat. A Balásy-cégeket megbízásokkal ellátó Nemzeti Kommunikációs Hivatalt pedig, amely jogsértő módon nem tölti fel a szerződések mellékleteit az EKR-be, a Közbeszerzési Hatóságnál panaszoltuk be.

Február közepén írtuk meg, hogy a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal egy újabb, 1 évre szóló (és kétszer meghosszabbítható) keretmegállapodást írt alá rendezvényszervezésre a milliárdos Balásy Gyula cégeivel. Akkor még nem volt tudható, hogy pontosan mekkora összegű a szerződés, mostanra azonban kiderült, hogy az állam ezúttal sem volt szűkmarkú. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött eredménytájékoztató szerint ugyanis 75 milliárd forintról van szó.

Varga Judit ex-miniszter volt férjének kifakadása ugyan ráirányította a figyelmet a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Balásy Gyula által tulajdonolt cégek együttműködésére, de ez sem zavarta az érintett szereplőket abban, hogy egy újabb, 1 évre szóló (és kétszer meghosszabbítható), ismeretlen összegű keretszerződést írjanak alá rendezvényszervezésre. Újabb 12 hónapig tehát senki más nem tud pályázni az eseti megbízásokra – akkor sem, ha olcsóbban tudnák elvégezni az adott feladatot, mint a Balásy-cégek.

Varga Judit volt férje, Magyar Péter bombát robbantott azzal, hogy azt mondta: a Diákhitel Központ kommunikációs szerződési túlárazottak voltak. Az állítások miatt a DK és Vona Gábor új pártja feljelentést tesz, miközben a probléma már évek óta ismert. Cikkünkben bemutatjuk, milyen lépések vezettek a Diákhitelnek is dolgozó Balásy-cégek hegemóniájához, ki a Nemzeti Kommunikációs Hivatal nagy hatalmú vezetője (és mi köze Novák Katalinhoz), és hogy mi minden támasztja alá Magyar Péter kijelentését, annak ellenére, hogy az NKOH tagadja a vádakat.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal újabb versenykorlátozónak tűnő tenderén lett befutó egy kormányközeli cég. A legfrissebb eljárás példáján keresztül mutatjuk be, hogyan működik a központosított közbeszerzés, és hogy miért tartja azt még az Integritás Hatóság is aggályosnak. Az elkövetkező hetekben pedig cikksorozatban mutatjuk be, mely kormányközeli cégeknek hoz hasznot a rendszer.

Nehezen megmagyarázhatónak tűnik, hogy a Porsche Lízing Kft. miért szállt ki önként egy versenyből, amin ők pályáztak a legolcsóbb árral. Nettó 1,29 milliárdos ajánlatukkal ugyanis behúzhatták volna a közútkezelő flotta-tenderét, ha beadják a kért hiánypótlást. A maximum pár órás papírmunkát azonban a Porsche valamiért nem végezte el, így az ajánlatát érvénytelennek nyilvánították. Ezzel pedig a második helyen álló Mészáros M1 Kft. ölébe hullott a győzelem. Mindez csak azokból a dokumentumokból derült ki, amiket közérdekű adatigényléssel szereztünk meg a Magyar Közút Zrt.-től.

Tavaly márciusban számoltunk be a nyírmártonfalvai lombkorona-sétányról, aminek építése közben kivitelezője, a helyi fideszes polgármester kivágta körülötte a fákat. Az ügy nagy port vert fel itthon és külföldön is, mivel a polgármester az építményre 60 millió forintnyi európai uniós támogatást nyert. Cikkünk után a Transparency International Magyarország az Integritás Hatósághoz fordult az ügyben, ami ma közölte: a vizsgálat során súlyos szabálytalanságokat találtak, ezért feljelentést tettek költségvetési csalás és versenyt korlátozó megállapodás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt, továbbá versenyfelügyeleti eljárást is kezdeményeznek a Gazdasági Versenyhivatalnál.

Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány a Poszeidon EKEIDR iratkezelő rendszer használatát több száz állami szervezetnél. A szoftvert Palkovics László ex-miniszter barátjának a cége, az SDA DMS fejlesztette. Az iratkezelő licencét ingyen kapják meg az érintett intézmények, de a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez pedig hatalmas pluszkiadást jelent többek között az adósságokkal küzdő kórházaknak is. A program működéséhez szükséges „ellátási csomagot” ugyanis egy 82 milliárd forintos keretmegállapodás keretében öt cégtől lehet beszerezni közbeszerzési eljárás lefolytatásával. Vagyis: akár 82 milliárdba is kerülhet az iratkezelő rendszer bevezetése az állami szférában. Cikkünk második részében bemutatjuk, miért tűnik színlelt eljárásnak a gigatender, és ki profitálhat mindebből.