Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kérdések sorát vetik fel.
Augusztus 19–27. között Budapesten lesz a 19. atlétikai világbajnokság. A magyarok már most elsők a stadionépítés versenyszámban, de szépen csillognak a Fidesz-klientúra érmei is, miközben nem egyértelmű, hogy a helyén kezeljük-e az eseményt.
Lázár János győzelmi jelentésbe csomagolva ismerte el, hogy csúszik a geszti Tisza-kastély felújítása, de az sem egyértelmű, hogy mire fogják használni, ha elkészül.
Megállt a pilisvörösvári tanuszoda építése, így nagyon úgy tűnik, hogy a beruházás korábban már módosított befejezési határidejét sem fogják tudni tartani. A kormány uszodaépítési programját a veszélyhelyzet alatt drasztikusan megemelkedett építési költségek akasztották meg. A kivitelező cég telefonszámán azt az információt kaptuk decemberben, hogy leálltak a munkálatok. Szerintük az sem baj, hogy a faszerkezet fedetlenül áll, mert „le van kezelve”. A kormány bruttó 176 millió forint plusztámogatást biztosít, hogy ne maradjon csontváz a tanuszoda épülete. Azonban kérdéses, hogy elég lesz-e a befejezéshez a pénz, és hogy mikor tudják végre átadni a létesítményt.
Sem a beruházó állami projektcég, sem a leendő tulajdonos református egyház nem válaszol arra, elkészül-e időben a rekonstrukció, illetve mi lesz a sorsa a 11 milliárdból megújuló épületnek.
Válság ide, megszorítások oda, a 2023-as atlétikai világbajnokság megastadionja zavartalanul épül, nemrég újabb tízmilliárdokat adott rá a kormány. Meglepő módon ezúttal a helyi önkormányzat is elégedett.
Három lépésben újul meg a Göcseji Falumúzeum, az állam eddig nettó 3 milliárd forintot áldozott a fejlesztésekre. A kivitelezésre a már jól ismert kormányközeli cégek jelentkeztek. A Mészáros-féle ZÁÉV az első körben alvállalkozóként, a másodikban fővállalkozóként nyert, és bevonta a munkába a Magyar Építő Zrt.-t. Annak egyik tulajdonosa, az Épkar Zrt. így hiába maradt alul kétszer is, közvetve mégis profitálhat a beruházásokból. A Szabadics Zrt. sem panaszkodhat: ők a Dunántúli Magasépítő Kft.-vel közösen vehetik ki részüket a munkálatokból. Utóbbi több szálon is kapcsolódik a ZÁÉV-hez.
A ZÁÉV-ről és a Mészáros és Mészáros Zrt.-ről is kedden derült ki, hogy megnyertek egy-egy sokmilliárdos közbeszerzési eljárást. A leggazdagabb magyarnak tartott Mészáros Lőrinchez és családjához tartozó cégek tehát láthatóan 2022-ben is folytatják menetelésüket.
Az Átlátszó számításai szerint eddig nettó 131 milliárd forintba került a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság az adófizetőknek. Ehhez képest Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöke 2018-ban még arról beszélt, hogy a kontinenstorna összesen 10-15 milliárd forintos beruházást igényelhet Magyarországon. A tervezett összeg azonban 3 év alatt közel tízszeresére nőtt, az eseményhez kapcsoló beruházásokból pedig eddig főként kormányközeli vállalkozások profitáltak.
A tatabányai kézilabdacsarnoknál végezhet földmunkát a Fejér B.Á.L. Zrt.
A Fejér B.Á.L. Zrt. nyerte konzorciumban a Tatabányán épülő sportcsarnok földmunkáihoz kapcsolódó tendert – szúrta ki a K-Monitor. Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégét hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban választották ki a 2,78 milliárd forintos munkára.
