K-Monitor Adatbázis

A választási kampányok hajrájában megszokott, hogy a csapból is politikai hirdetések folynak, és ezt most, az EP/önkormányzati választás előtti utolsó héten alaposan megtapasztalhatják azok, akik szoktak facebookozni. A Meta egy nyilvános felületen, az Ad Libraryben gyűjti a politikai hirdetések statisztikáit, ebből tudjuk, hogy a magyar politika átlagosan napi 6 millió forinttal gazdagítja a céget.

Nyereséggel zárta 2023-at a Megafon, így már van idén miből tolni a kormánypropagandát. Azt, hogy honnan kaptak pénzt, nem részletezték.

2,8 milliárd forintról 4,6 milliárdra növelte bevételeit 2023-ra a Megafon csatorna mögött álló Megafon Digitális Inkubátor Központ. Hogy pontosan mi okozta az 1,8 milliárd forintos növekedést, illetve hogy milyen bevételeket tartanak számon ezen a soron, azt a pénteken leadott cégbeszámoló az előző évivel ellentétben nem részletezte. A 2022-es dokumentumokból még kiderült, hogy a cég 2,8 milliárd forint támogatást kapott „tevékenysége céljának megvalósításához” – nem merész feltételezés, hogy 2023-ban is ezekből érkezett be az összeg. Az alaptevékenységből most sem származott bevétel.

A Megafon központ 2020 nyarán alakult, saját meghatározása szerint azért, hogy „profi Facebook-harcosokat képezzen ki”, akik aztán a közösségi médiában terjesztik a konzervatív eszmét, ellenállva a „liberális véleménydiktatúrának”. Ebből a gyakorlatban az lett, hogy rengeteg – és elég homályos eredetű – hirdetési pénzzel tolják meg a támogatott influenszereik facebookos posztjait, amelyek tartalmilag minden esetben 100 százalékosan egybevágnak a Fidesz-propaganda éppen aktuális mondanivalójával.

Ha valaki az elmúlt hetekben sokat nézett YouTube-videókat, és az az érzése támadt, hogy a reklámszünetekben a csapból is a Fidesz üzenetei folynak, nem képzelődik: mint a Google Ads Transparency Center áprilisi összesítéséből kiderül, európai szinten is kiemelkedő hirdetési kampányt vezényelt le a Fidesz és a kormányhoz közeli Civil Összefogás Fórum (CÖF). Az egész EU összes politikai reklámja közül (ez több mint 13 ezer videós hirdetést jelent) áprilisban magyar volt a legdrágább, a második legdrágább, és a negyedik legdrágább is.

Egy Karácsony Gergelyhez hasonló emberrel nem randevúzna – ezzel viccelődött nemrég Szentkirályi Alexandra, a Fidesz főpolgármester-jelöltje nemrég a kormánypárti megmondóember, Bayer Zsolt műsorában. Ezt a részt annyira szellemesnek gondolhatták Szentkirályiék, hogy az ebből készült rövid videót fizetett hirdetésben reklámozzák Facebookon és Instagramon is, és már több százezer forintot költött el rá a Fidesz április 26. óta – vette észre a Magyar Hang.

Soha el nem készült tanulmányokról és a megkérdőjelezhető árazású közvélemény-kutatásokról írt Hadházy Ákos független képviselő a Facebook-oldalán, miután kikérte azokat a szerződéseket, amelyeket Magyar Péter irányítása alatt kötött a Diákhitel Központ. Magyar Péter korábban azt állította, hogy a Diákhitel Központnak durván túlárazott szerződéseket kellett kötnie Balásy Gyula cégeivel, részben emiatt jött el onnan 2022-ben. A nyilvánosan elérhető adatok alapján Balásy cégei, a New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. 2018 és 2023 között 1,1 milliárdért szerződtek a Diákhitel Központtal.

A képviselő szerint a büntetőjogi felelősség kérdése is felmerül.

Jelentős összegeket költ el a Megafon központ a kegyelmi botrány és Magyar Péter színre lépése óta: nemrég írtuk, hogy a havi költési számlájuk 143 millió forint volt – és ez most csak még tovább emelkedett. Az aktuális adatok szerint ugyanis március 21. és április 19. között összesen 199 403 631 forintot költöttek a Megafon-influenszerek hirdetéseire, szám szerint 348 darabra.

2019 áprilisában az online hirdetési biznisz két legnagyobb szereplője, a Facebook és a Google, létrehozott egy-egy nyilvános adatbázist, amiben a felületeiken megjelenő politikai-közéleti hirdetésekről közöl adatokat. Például azt, hogy ki és mennyit fizetett ezekért, és milyen elérést kapott cserébe. A példamutató átláthatóság persze nem csak úgy spontán jött a két óriáscégnek: ekkor már évek óta jelentős nyomás alatt álltak, hogy transzparensebbek legyenek a politikai hirdetésekkel. Olyan vádak is felmerültek, hogy ezekkel a választások külső manipulációjának adnak teret jó pénzért.