K-Monitor Adatbázis

Az LMP egyik országgyűlési képviselője, Keresztes László Lóránt érdeklődött Szijjártó Péter külügyminiszternél a Triesztbe tervezett magyar teherkikötő felől. Kíváncsi volt például arra, hogy történt-e már bármiféle munkavégzés a területen, mekkora lesz a projekt összköltsége, és miért nem hozzák nyilvánosságra az Olaszországgal kötött 45 millió eurós megállapodás részleteit. Nem nagyon kapott érdemi válaszokat: Szijjártó helyettese a beruházás áráról és a titkolózás okáról egy szót sem írt neki, csak annyit közölt vele, hogy folynak az olaszokkal az egyeztetések, továbbá jövőre megkezdődnek a mederkotrási és partfal-építési munkálatok.

2020 végén a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vett az olaszországi város tengerpartján nagyjából 10 milliárd forintért. A helyszínen azóta se történt semmi, de a projektre 2019-ben létrehozott állami cég azóta is nyeli a közpénzt. A kormány kikötőnek hívja a megvásárolt ingatlant, de valójában egy volt olajfinomítóról van szó, amiből legalább 65 milliárd forintért csinálnának konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt. A megvalósíthatósági tanulmányt azonban csak az ipartelep megvásárlása után rendelték meg, és bár 160 millió forint közpénzbe került, nem akarják nyilvánosságra hozni.

Május végén az Ormosszén Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Abból kiderül, hogy bár bevételét sikerült közel kétszeresére növelnie, mégis veszteséges volt a működése: 1,24 milliárdos nettó árbevétel mellett az adózott eredménye -104 millió forint lett a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cégnek. A vállalatban korábban a kormánymédia által „a baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett Leisztinger Tamás volt a meghatározó tulajdonos, tavaly azonban állami kézbe került. Nem sokkal ezután a cég milliárdos támogatást kapott a kormánytól.

Október első napján jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az állam megvette a Nemzeti Sport nevű lap kiadóját. A vételárat szokás szerint sehol sem közölték, és erre vonatkozó megkeresésünket az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának kijelölt állami cég is hárította azzal, hogy ő nem tudja. Végül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől kaptunk választ: nem mondják meg, mert a szerződés üzleti titok.

A korábban állami tulajdonban lévő Manevi Zrt.-t a kormány idén a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta. A cég, valamint szlovák és román leányvállalata több külföldi épületet is vásárolt az elmúlt években. Van köztük romániai kastély, horvátországi műemlék és szlovákiai kolostor is. Az erre vonatkozó adatigénylésünkre viszont 30 nap gondolkodás után azt válaszolta a Manevi, hogy nincs külföldi ingatlanja. Pedig a tulajdoni lapok szerint van, több is. Találtunk egy eddig nem ismert beszerzést is: idén nyáron egy nagyváradi műemlék szállodát vett meg a Manevi romániai leányvállalata. Fontos lenne, ha tisztázná a cég az állítása és a tények közti ellentmondást, mert a közérdekű adatok eltitkolása vagy meghamisítása bűncselekmény.

Ugyanazon a könyvvizsgálón osztoznak az osztrák-magyar összekötő Aczél Zoltán tanácsadó-üzletembert környező, valamint a Németh Sándor vezető lelkészhez és egyházához tartozó cégcsoportok. Kérdés, hogy üzleti vagy politikai értelemben is van-e átjárás a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe egyaránt betagozódott Strabag-világ és a Hit Gyülekezete között.

2017-ben egy magyar állami vállalat megvásárolt egy romániai céget, és azon keresztül egy szállodát, ám a vételárat nem hozták nyilvánosságra. Tavaly közadatigénylésben kértük ki az adásvételi szerződést, de a Manevi Zrt. üzleti titokra hivatkozva megtagadta a kiadását. Emiatt panaszt tettünk a NAIH-nál, de a hatóság elfogadta a Manevi érvelését, miszerint a szálloda nem állami, hanem társasági vagyon. Pert indítunk a szerződésért.

Üzleti titok, hogy mennyiért lép fel a heavy metal legenda Nazareth Mezőkövesden. A koncert a nézőknek ingyenes, a volt NAV-elnök és ex-polgármester Tállai András városától közérdekű adatigénylésben kérdezzük a költségeket.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője pert nyert a kormánnyal és a Roszatommal szemben, első fokon úgy döntött a bíróság, hogy nyilvánosságra kell hozni az oroszokkal kötött szerződéseket.

A legnagyobb vidéki város közlekedési vállalata tiltott adatszerzés miatt büntetőfeljelentést tesz, mert a valós idejű járatinformációt újraközlő mobilalkalmazást készítő magáncég “meghekkelte” az informatikai rendszerét. Másnap ugyanabban az országban, ugyanazon bűncselekményi tényállás gyanúja miatt folyó eljárásban az ügyészség azt mondja, hogy a közmédia irodáiban lehallgatókészüléket felszerelni és üzemeltetni nem bűncselekmény. Mindenkit megnyugtatnánk: a magyar jogrendszer ennyire azért nem idióta, amit látunk, az a színtiszta jogalkalmazói hülyeség.