K-Monitor Adatbázis

Az elmúlt öt évben jó néhány polgármester és önkormányzati képviselő lett a települése határain túlmutató hírek szereplője köztörvényes bűncselekmények vagy jelentékeny balhék miatt. Vannak köztük bőven olyanok, akik ügyeik ellenére úgy gondolják, újra megméretnék magukat, és ha egy mód van rá, folytatnák politikai pályafutásukat. Összeszedtünk néhány érdekes sztorit.

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]

Miután az OLAF szabálytalannak ítélte az Elios-lámpacseréket, a kormány visszavonta a támogatási igényt. Így az adófizetők finanszírozzák a korrupt beruházásokat.

Az Átlátszó adatigénylését Szekszárd az OLAF-ra hivatkozva megtagadta, Jászberény, Szolnok és Zalaegerszeg pedig azt válaszolta, hogy megkérdezik Polt Pétertől, hogy kiadhatják-e az EU csalás elleni hivatalától kapott levelet a települések közvilágítási projektjeinek vizsgálatáról. Kilenc település semmit nem válaszolt az adatigénylésünkre.

Tiborcz István egykori cégével kapcsolatban jelenleg az OLAF-vizsgálat által érintett közvilágítási ügyek vannak napirenden, de akadt olyan közbeszerzése is, amit nem vizsgált az Európai Csalás Elleni Hivatal. Ennek egyszerű oka van: nem EU-s pénzből történt a beruházás. Ugyanakkor a pécsi LED-es közvilágítás kiépítésének a tendere kapcsán találtunk több olyan tényezőt is, amilyet az OLAF kifogásolt az Elios által más nagyvárosokban nyert közbeszerzéseknél.