Márciusban még csak társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Belügyminisztérium a honlapján, májusban az Országgyűlés megszavazta, most pedig már a törvénymódosítások is megjelentek az Egészségügyi Közlönyben az újabb vagyonjuttatások bizonyos egyetemi alapítványoknak. Ennek értelmében három modellváltó egyetem hat állami kórháznak, valamint azok ingatlanjainak lett az új fenntartója 2023. július 1-jétől. No és két, egymás mellett fekvő ingatlannak is lett gazdája.
három modellváltó egyetem hat állami kórháznak, valamint azok ingatlanjainak lett az új fenntartója 2023. július 1-jétől. No és két, egymás mellett fekvő ingatlannak is lett gazdája.
a Debreceni Egyetemé lett a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház 3 ingatlannal,
a Szegedi Tudományegyetemé lett a Csongrád-Csanád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza és a Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház 5 ingatlannal,
a Pécsi Tudományegyetemé lett a Komlói Egészségcentrum, a Mohácsi Kórház és a Szigetvári Kórház, valamint a Siklósi Kórház Nonprofit Kft. 8 ingatannal.
Az érintett kórházak adósságait lenullázták. Így vélhetően az állam, a többi kórházzal szemben, több százmillió forintos adósságrendezést hajtott végre az érintett intézményeknél.
Semmelweis Egyetemé lett ingyenesen, nyilvántartási értéken átvezetve a Herceghalom 267/4 helyrajzi számú ingatlan.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pedig épp emellett az ingatlan mellett fekvő ingatlant kapta meg szintén ingyenesen, nevezetesen a Herceghalom 267/3 helyrajzi számú kivett majort.
Tavasszal ugyan többek között távozott Varga Judit, Szijjártó Péter, Navracsics Tibor, Lázár János, Nagy István és Varga Mihály is a vezetőségekből, de sokak szerint nem történt minőségi csere, helyükre továbbra is a kormány emberei kerültek be.
Fél tucat kórházat és azok 25 ingatlanát bízná a jövőben vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetemekre a kormány. Az egészségügyi törvénytervezet szerint Pintér Sándor belügyminiszter az orvosi esztétika irányait is megszabhatná, egy sor egészségügyi tevékenységnél megtiltanák az egyéni vállalkozói formát, a 18 év alattiaknak pedig tilos lesz a vízipipázás.
Egy múlt év végi törvénymódosítás értelmében az egyházak megigényelhetik azon önkormányzati ingatlanok tulajdonjogát, amelyeket fenntartóként működtetnek. A jogszabály nem hagy semmi lehetőséget a településeknek, amelyek így több százmilliós, esetenként milliárdos vagyonvesztéssel számolhatnak.
Miután az állam gálánsan megtámogatta, a Mathias Corvinus Collegium immár saját forrásaiból terjeszkedni kezdett. Cél a 10 ezer diák, és bár ettől még messze van az intézmény, pénzt nem kímélve építi ki vidéki hálózatát.
Hiába folyt be 11 milliárd forintnyi osztalék az államtól kapott részvények után a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványhoz, a tavalyi évet majdnem 9 milliárdos veszteséggel zárták, ami az előző évinek a százhúszszorosa.
Uniós hivatalnak tett ígéretet a kormány, hogy 2023-ra felszámolja az utolsóként megmaradt jegybanki alapítványt is. De mi lett az évek során összevásárolt mérhetetlen ingatlanvagyonnal?
Egészen kacifántos történet zajlott le Balmazújvárosban az elmúlt években. Ha valaki azt gondolta volna, hogy a közpénzből felhabosított fociklub két évvel ezelőtti bukása után leáll az állami pénzpumpa, tévedett. Idén ugyanis közpénzből magánosította fideszes képviselő egyesülete a stadion egy meghatározott tulajdoni hányadát.
A fociklub története tökéletes képet mutat arról, mi az eredménye a megfelelő alapok nélküli építkezésnek, hogy hiába a pénz, azzal szakmaiság nélkül nem lehet nagyívű sikereket elérni. A 2010 utáni kegyelmi állapot a foci világában arra viszont kiválóan jó volt, hogy egyéni - egyébként irreális - ambíciókhoz korlátlan pénzforrás társuljon.
ebben a történetben nagyon sok állami pénz, magyarán adófizetői pénz is volt. Az Orbán-kormány stadionrekonstrukciós lázából Balmazújváros sem maradhatott ki, a központi költségvetésből 2016-ban egymilliárd forintot kapott az akkor még a másodosztályban vitézkedő csapat.
A stadionrekonstrukció 1 milliárdja mellett kapott még a klub 888 millió forint TAO-támogatást, majd 100 millió forintos mentőövet kapott a klub a kormánytól a gazdasági problémák enyhítésére.
Hiába azonban az állami mankó, a fideszes Tiba István közelsége és rengeteg közpénz, a problémák végül odavezettek, hogy 2019-ben az MLSZ-től a pénzügyi problémák miatt nem kaptak licenszet a klub és visszaestek megye I-be, végül 2020. júniusában elindult a felszámolási eljárás a Balmazújváros Sport Kft.-vel szemben.
A vagyontárgyak végül a kikiáltási áron, 197,75 millió forinton keltek el, a nyertes pedig a Tiba István vezette Balmazújváros Football Club lett - ez derül ki az ingatlan tulajdoni lapjából, ahova március 19-én jegyezték be az új tulajdonost.
Tibáék átjátszották többek közt a 2016-ban átadott NB 1-es minősítésű stadiont és az elmúlt években sok százmillióból felújított edzőközpontot – minden felszerelésével együtt – az önkormányzattól teljesen függetlenül működő balmazújvárosi labdarúgó-utánpótlás egyesületnek. A piaci ár 1-2 százalékát kitevő bérleti díjért, tíz évre, és elővételi jogot biztosítva az eszközök és ingatlanok megvásárlására.
Mint írják "a NER-foci egyik morális csúcspontjának nevezhetjük, amint a BS Kft.-t felügyelő önkormányzati delegált, Tiba István tétlenül végignézte, hogy Lajos Ferenc ügyvezető úr 50 ezer forintos havi nettóért készül bérbe adni a város minimum 2 milliárd forintnyi értékű sportinfrastruktúráját. Aztán átülnek az asztal túloldalára, Tiba pedig a bérlő Balmazújvárosi Football Club elnökeként aláírja a szerződést, Lajos meg az egyesület szakmai vezetőjeként gratulál a remek üzlethez."