language

Intézmények:

Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) highlight_off

Személyek:

Varga Mihály highlight_off

Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a 2018-ban megalakult negyedik Orbán-kormány egyik újonnan létrehozott minisztériuma volt. Élén Palkovics László miniszter állt. Utódja a Technológiai és Ipari Minisztérium volt, amelynek megszűnése után feladatait a gazdaságfejlesztési, az építési és beruházási és a kulturális és innovációs tárca vette át. A minisztérium jogutódja az Energiaügyi MinisztériumLantos Csaba vezetésével.

Varga Mihály

Varga Mihály (Karcag, 1965. január 26. –) magyar közgazdász, politikus. 1990-től (rövid megszakítással) a Fidesz országgyűlési képviselője, 1994–2003 között, valamint 2005-től 2013-ig a Fidesz egyik alelnöke.

1998–2001 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, majd 2002-ig pénzügyminiszter. A második Orbán-kormányban 2012 júniusáig a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, utána az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, majd 2013 márciusától 2018-ig nemzetgazdasági miniszter, 2018-tól pénzügyminiszter. 2018-tól gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettes. 2017. márciusától a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja.

A 2017-es Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 9. legbefolyásosabb személye. A Polgári Művelődésért Alapítvány és a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [4]  Oldalak:   1

Óriásit kavart a Fidesz, hogy megmentse a kuratóriumban ülő minisztereket a kínos magyarázkodástól

Először kihúzta, majd – miután ráébredt ennek következményeire – fű alatt gyorsan visszatenné a törvénybe azt a rendelkezést a Fidesz, mely engedélyezi, hogy politikai felsővezetők „másodállásban” kuratóriumi tagok legyenek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokban.

Orbán hízelgéséről és a Varga–Szijjártó-marakodásról is szól a vasúti gigaprojekt

Orosz és kínai érdekeket is kiszolgál Orbán Viktor, hogy a kormányához közel álló üzletembereknek újabb hatalmas üzleteket hozzon. A Kína és Európa közötti vasúti áruforgalom ideterelésének reménybeli profitján miniszterek és holdudvaraik marakodnak, miközben mindegyik kap állami milliárdokat is.

Felpörgetett egészségipar: NER-kézbe kerülhet a még nem is létező „nemzeti” oltóanyaggyártás

A kormány elindította az Egészségipari Támogatási Programot, amelynek rögtön két felelőse is lett, ám még véletlenül sem az egészségért felelős minisztérium. A programban számos cég gyakorlatilag nulla tőkével, alkalmazott nélkül milliárdos állami támogatáshoz juthatott. A Podiart Kft. pl. 2019-ben 242 milliós forgalom mellett 10,7 milliós profitot realizált, vagyis támogatásként 50 évnyi profitot kapott. Az addig 1 főt foglalkoztató a Zorinvest Kft. Budakeszin 2,9 milliárd forintos beruházást kapott, amiből 2,35 milliárd forintnyi a közpénz.

Eddig jó volt az olcsó kínai, most fontos lett a kormánynak a magyar egészségipar

Hatalmas összeget szórnak rá a hazai egészségiparra, bár még nem tudni, hogyan, és egyáltalán minek. Közben a kórházak évek óta kénytelenek a silány, de olcsó kínai eszközöket venni, el is véreztek a hazai gyártók. Az állam a járvány alatt se magyar terméket vett, még attól a „stratégiai” cégtől sem, ahol ott voltak a honvédségi megbízottak. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára arról egyáltalán nincs meggyőződve, hogy érdemes lenne új cégeket és új gyárakat létrehozni (vagyis zöldmezős beruházásokba fektetni) a kapacitások növelésére. A meglévő kapacitásokon esetleg érdemes lehet fejleszteni. Az a kérdés, hogy mekkora a hazai igény, hova gyártunk majd felszereléseket, hova adjuk el azokat és mennyiért? Miközben a kormány a pénzt számolatlanul költve hordatta az eszközöket a maszkoktól a lélegeztetőgépekig Kínából, a magyar tulajdonú, debreceni, stratégiai fontosságú Dispomedicortól egyáltalán semmit sem rendelt.
Találatok: [4]  Oldalak:   1