K-Monitor Adatbázis

Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke szerint nem az ajánlatkérő döntésén múlik, ha nincs elég szereplő, aki indulna a közbeszerzésen. Viszont a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság legutóbbi, 88 milliárdos tenderénél annyira egyértelműnek tűnt, hogy melyik cégre írták ki az eljárást, hogy azon sem lepődtünk volna meg, ha rajtuk kívül senki más nem nyújt be ajánlatot. Végül ugyan többen is indultak, a nyertes mégis pontosan ugyanaz lett, mint aki az elmúlt években: a B+N Referencia Zrt. Ez a cég nyerte el egyúttal a MÁV 17,8 milliárdos és az Integritás Hatóság 35 millió forintos tenderét is.

Egy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó segítségével tavaly cikksorozatot indítottunk, amelyben már a kiírás pillanatától fogva nyomon követjük a versenykorlátozónak vagy egyeneses irányítottnak tűnő közbeszerzési eljárásokat. Többek között vizsgáltuk már a Miniszterelnökség, a II. kerület, de Körösszegapáti önkormányzatának tendereit is. Most az Integritás Hatóság és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság egy-egy eljárása akadt fenn a rostán a feltételrendszerük miatt. Előbbi esetében az objektív értékelési pontok hiányoznak, míg utóbbi annyira komplex feladatot és feltételrendszert írt ki, hogy alig van cég Magyarországon, amelyik alkalmas lenne rá. Persze egy NER-kedvenc azért akad.

A közbeszerzési szakértő szerint a Hegyvidéki Önkormányzat egyik legfrissebb eljárása újabb iskolapéldája annak, hogyan lehet törvényesen, mégis felháborító módon befolyásolni egy pályáztatás eredményét úgy, hogy szinte biztosan az általuk preferált cég legyen a befutó. A gyanús közbeszerzésre Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke hívta fel a figyelmet. Többek között az ehhez hasonló, egyajánlatos közbeszerzések is közrejátszottak abban, hogy uniós eljárás induljon Magyarország ellen.