K-Monitor Adatbázis

A tihanyi önkormányzat csütörtökön délután dönt egy önkormányzati telek pályázati úton történő értékesítéséről. A március közepén lejárt jelentkezési határidőig egyetlen pályázat érkezett, így most az a kérdés, hogy a fideszes vezetésű önkormányzat elfogadja-e az ajánlatot, értékesíti-e az ingatlant. Mindez látszólag egy hétköznapi történet, ám a mások által felháborítónak tartott momentumok miatt mégsem az.

Kedden viharos képviselő-testületi ülést tartottak Tihanyban, aminek fő témája az a településrendezési szerződés volt, ami alapján kvázi be lehetne építeni a Tihanyi-félsziget déli csücskének egy részét. A rendkívüli ülés e fő témájában végül akkora ribillió kerekedett az ülésen, hogy Tósoki Imre fideszes polgármester elnapolta a döntést.

A szinte semmiből pillanatok alatt százmilliárdos árbevétel – ezt produkálta az a két kommunikációs cég, amelyeket Magyar Péter állami hátszelű túlárazással vádol, és amelyeknek az utcai óriásplakát-kampányai elől 2017 óta elmenekülni is lehetetlen volt.

A Magyar Katolikus Egyház több egyházmegyéje és rendje indított szállodaberuházást az elmúlt években, méghozzá állami pénzből

Bár a rendőrség először visszadobta a feljelentést, az ügyészség utasítására mégis nyomozás indul az aligai Balaton-parton, a Kádár-szigeten lévő fűzfa megcsonkítása miatt. Közben az Aligai Fürdőegyesület kiderítette, hogy a vízügy tizenöt évre bérbe adta a szigetet egy közeli telektulajdonosnak, aki fagondozásra kapott engedélyt.

„Klasszikus balatoni villák” épülhetnek a volt zánkai MÁV-üdülő tóparti területén, amit 2022-ben adott el az állam. A 16 ezer négyzetméteres ingatlan tavaly nyáron két – tulajdonosait rejtegető – magántőkealap érdekeltségébe került. A kisebbségi tulajdonos hátterében a gazdasági miniszter testvérének köre tűnt föl. A többségi tulajdonos pedig a Nagy Márton felügyelte MFB Csoport által tízmilliárdokból indított városi tőkealapok összevonásából jött létre.

Újabb pert nyert az Aligai Fürdőegyesület (AFE) a Fővárosi Kormányhivatal, illetve közvetve a Club Aligát beépíteni akaró Pro-Mot Kft. ellen. A Pécsi Törvényszék megsemmisítette a kikötő használatbavételi engedélyét, és új eljárásra kötelezte a hivatalt, ami azt jelenti, hiába épültek meg az új mólók és a kikötőépület, a Pro-Mot ezeket nem használhatja. A civilek a kikötő vízjogi engedélyét is megtámadták, ebben az ügyben a jövő év elején várható ítélet.

Felháborította a helyieket, hogy megcsonkították a balatonaligai parton, a Kádár-szigeten álló sokat látott fűzfát. Egy szakember szerint ez a fa pusztulásához vezethet, egy másik szerint viszont túlélheti. Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő feljelentést tett az ügyben. Az Aligai Fürdőegyesület (AFE) nem tudja, volt-e rá engedély, és ki rendelte meg, hogy hozzányúljanak a fához, de a szervezet alelnöke szerint az egyik új telektulajdonos érdekében történhetett a beavatkozás. Közben a helyi képviselő-testület leszavazta az egyesület kezdeményezését, hogy tartsanak konzultációt a Club Aliga tervezett fejlesztéseiről.

Leszavazta az Aligai Fürdőegyesület (AFE) társadalmi konzultációs javaslatát hétfői, estébe nyúló ülésén a balatonvilágosi képviselő-testület. A polgármester és a rendre vele szavazó három képviselő nem járult hozzá, hogy megkérdezzék a helyieket és a nyaralótulajdonosokat a Club Aliga területén zajló építkezésekről, a várható – a partszakaszt, a táj- és településképet teljesen átrajzoló – változásokról. Az AFE Balatonakali példája alapján próbálta elérni, hogy a helyi közösség véleményt mondhasson az aligai nagyberuházásról: mint arról beszámoltunk, az északi parti település vezetése október elején kérte meg az állandó lakosokat és a nyaralókat, hogy véleményezzék a tervezett kikötőépítést, s miután a többség elutasította a beruházás ötletét, a kivitelező is visszalépett a projekttől.

Milliárdos állami támogatások és megrendelések egyengették a Fidelitas egy maroknyi csapatának útját, hogy hat év alatt a nulláról építsen fel egy nagy vállalatcsoportot, háttérben a legfelsőbb politikai körökből érkező mentorokkal.